Magyarországon még soha senki sem végzett anyaméh-átültetést

A csecsemőknek ajánlott számtalan étrendkiegészítő felesleges pénzkidobás az új brit tanulmány szerint

A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) évek óta kutatják annak a lehetőségét, hogy azok a párok, akik még nem részesültek gyermekáldásban, miként élhetnék át mihamarabb a szülői örömöket. A most indult Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban is szerteágazó vizsgálatokat fognak folytatni erre vonatkozóan - tájékoztatta szerkesztőségünket a Szentágothai János Kutatóközpont.

Segítség nélkül nem részesülnek gyerekáldásban

Magyarországon csak úgy, mint Európa többi országában a meddőségi problémával küzdő házaspárok száma eléri a párok 15 százalékát, számuk mintegy százötvenezerre tehető, ez azt jelenti, hogy átlagosan 300 ezer gyermek nem születik meg. Ezek a párok segítség nélkül sosem fognak gyermekáldásban részesülni, hacsak nem kapnak megfelelő orvosi kezelést.

Jelenleg a világszerte 8 millió életet köszönhetünk a mesterséges megtermékenyítésnek Forrás: Science Photo Library/RUTH JENKINSON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Ruth Jenkinson/Science Photo Lib

A fogantatás körüli problémák majdnem ugyanolyan arányban érintik a nőket és a férfiakat; ám rendkívül szerteágazó orvosi okai lehetnek annak, hogy az édesanya nem esik teherbe

– mondta Prof. Dr. Kovács L. Gábor, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium vezetője. – Gyakorlatilag három szereplőnek kell egy időben összehangoltan, harmonikusan megtalálni azt a csodálatos pillanatot, amikor be tud következni a megtermékenyítés, az anyukának, az apukának és az embriónak.

Hozzátette: ezeket a felmerülő problémákat évtizedek óta próbálja gyógyítani az orvostudomány.

Egyrészükre már van megoldás, azonban létezik számos, olyan eset is, aminek egyelőre még nem ismert az orvoslása.

Császármetszéssel hoznak a világra egy újszülöttet Forrás: BSIP/Jessica Bordeau / BSIP/Jessica Bordeau

Ilyenek gondok lehetnek az anyai oldalról például, hogy:

• a méh nyálkahártyája nem képes befogadni a magzatot;
• vagy befogadja, de néhány hét múlva az édesanya elvetél;
• az embrió nem rendelkezik kellő vitalitással, életerővel, hogy ezt a számára rendkívül hosszú utat a petefészektől a méhvezetéken keresztül az anyaméhbe megtegye;
• gyulladás van az anya szervezetében;
• vagy egy kevésbé ismert probléma, hogy pajzsmirigy zavara van az anyának.

Rettenetesen sok probléma adódhat, a mikrobiológiai okoktól az endokrin okokon keresztül, a szervi eltéréstől, a „nüánszos", apró dolgokig bármi lehet.

Harminc százalékos a sikerráta

A Szentágothai János Kutatóközpontban már nyolc éve megpróbáltak eddig nem járt, innovatív utakon elindulni, hátha létezik olyan eljárás, amivel növelhetik a teherbe esés esélyét. A mesterséges megtermékenyítés kapcsán pedig

olyan új diagnosztikai módszert próbálnak a felszínre hozni, kipróbálni és a gyakorlatba bevezetni, amely nagyobb esélyt adna a sikerrátának.

Ez egyébként a laikusok számára első hallásra elkeserítően rossz lehet, hiszen a tudomány mai állása mellett az egész világon körülbelül harminc százalékos a sikerrátája a lombikbébi programnak.

A fogantatás körüli problémák majdnem ugyanolyan arányban érintik a nőket és a férfiakat Forrás: Thinkstock

Ezt kétféleképpen lehet nézni: egyrészt a természetes fogamzásnak sem nagyobb ennél a sikeressége, a másrészt viszont az, hogy itt olyan emberek vannak, akik éve óta, ha nem évtizedek óta szeretnének gyermeket és már mindenen túl vannak

– hangsúlyozta Kovács L. Gábor. – Számukra elfogadhatatlan a 30 százalékos siker."

Hozzáfűzte, hogy össze szeretnék gyűjteni, hogy milyen eddig még nem kutatott területek léteznek, mert most megvan a lehetőségük arra, hogy a világszínvonalú genetikai és laboratóriumi diagnosztikával minden legális lehetőséget kiaknázzanak. A következő években számtalan vizsgálatot fognak végezni például arra vonatkozólag, hogy hogyan tudják megtalálni a legéletképesebb embriót, amit aztán majd visszaültetnek.

A mesterséges megtermékenyítés kapcsán pedig olyan új diagnosztikai módszert próbálnak a felszínre hozni, kipróbálni és a gyakorlatba bevezetni, amely nagyobb esélyt adna a sikerrátának Képillusztráció: pexels.com

Az embrió tenyésztő folyadékából olyan genetikai egybeeséseket, génmintázatokat is tudnak azonosítani, melyekkel meg lehet jósolni, hogy melyik magzatnak van nagyobb esélye arra, hogy elvetéljen.

Hiszen, ha a beültetés előtt ki tudják szűrni, hogy melyik magzatot érdemes beültetni, akkor még nagyobb az esély arra, hogy a magzat meg is tud majd születni.

Magyarországon még soha senki sem végzett anyaméh-átültetést és petefészek-átültetést sem

– hangsúlyozta Kovács L. Gábor professzor. – Ez egy olyan betegnél, akinél végérvényesen ki kell mondanunk, hogy azért nem lehet gyermeke mert a méhe nem alkalmas egy gyermek befogadására, annál ez egy hatalmas lehetőség. Egy fiatal anyát is érhet rosszindulatú daganat, aminek a kimenetele az is lehet, hogy el kell távolítani a méhét, ilyen esetbe is megoldás jelenthet a transzplantáció.

Jelenleg a világszerte 8 millió életet köszönhetünk a mesterséges megtermékenyítésnek. Ezt a számot az pécsihez hasonló kutatások csak tovább növelik és emelik a beültetések sikerrátáját is.