A folyók színe általában jól tükrözi a természetes vízi utak egészségi állapotát. Ez azt jelenti, hogy csupán a vízre kell nézni és máris képet kaphatunk arról, hogy milyen mértékű abban a szennyezés, az üledék vagy épp az algák terjedése.
Így lesz a víz egyszer kék, másszor zöldes, vagy épp türkiz, esetleg homok színű.
A folyóvíz sokkal több szennyet visz magával, mint egy tó és a medre is nagy hatással van a víz színére. A kék víz tehát nemcsak a legszebb a szemünknek, hanem a legtisztább és így a legegészségesebb is.
Az emberi szem által érzékelt vízszín intuitív, ám széles körben alkalmazható vízmérési módszer
– mondta John Gardner, a Chapel Hill Észak-Karolinai Egyetem környezettudósa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Intuitív, mivel az emberi színfelfogáson alapul, és az emberek a víz színére pillantva már meg is tudják állapítani például, hogy az alkalmas-e emberi fogyasztásra.
A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban publikált tanulmányban Gardner és csapata a folyók egészségének értékelésének ezt a hagyományos módját a műholdak távérzékelési képességeivel ötvözte.
A NASA és az USGS Landsat programja óriási mennyiségű műholdas adatot, csaknem 235 ezer képet szolgáltatott ehhez az 1984 és 2018 közötti, harmincnégy éves időtartamból.
A kutatók ezek segítségével képesek voltak mérni és monitorozni az Egyesült Államok összes nagy folyójának a színét. Arra jutottak, hogy az amerikai folyók egyharmadának domináns színe jelentősen megváltozott a vizsgálati időszak alatt.
Miért pont kék?
A rövidebb hullámhosszt szemünk ibolyaszínűnek, a leghosszabbat, pirosnak érzékeli. A fény hullámhosszainak spektrumát láthatjuk a szivárványban is. Ezek a színek: lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös. A víz azonban elnyeli a fényt. A vörös és narancs hullámhosszokat a vízfelszín alatti első 15 méter víz nyeli el, így a fény kékebb megjelenést kap. 30 láb mélyen a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül 50 láb mélységben a zöld színkép is eltűnik. A megmaradt kék és lila hullámhosszok a magyarázat arra, hogy a tenger színe sötétkék. 400 méter alatt teljes sötétség uralja a vízi világot.
(ClearWater)
A teljes nyilvántartás szerint a folyók 33 százalékának jelentős színbeli tendenciáit láthatjuk, ám ennek az iránya régiónként eltérő volt
– magyarázta a környezettudós, megjegyezve, hogy a folyók színét az évszakok is befolyásolták, a nyári és a tavaszi folyók színe a vörös minden spektrumában változott.
Összességében a megfigyelések 56 százalékában a domináns szín többnyire sárga volt, 38 százaléka többnyire zöld, ám ezek a tendenciák nagyban függtek a folyók elhelyezkedésétől. A változások „gócpontjai" gyakran a gátak és a városi területek közelében helyezkedtek el. Ebből a csapat azt a következtetést vonta le, hogy a tavak és víztározók üledékcsapdákként és alga inkubátorokként szolgálnak.
A tanulmány megállapította, hogy a kékeltolódású tendenciák elterjedtsége az Egyesült Államok nyugati részén és a vöröseltolódási tendenciák az ország keleti részén azt sugallják, hogy
a hosszú távú tendenciáknak regionális mozgatórugói vannak, ideértve a hidroklíma változását, a földhasználatot és a vízgyűjtő területek kezelését.
A tudósok végül megjegyezték, hogy tekintettel az amerikai folyórendszerek riasztó mértékű, folyamatos változásaira, a folyó színének távfelügyeletének ez az új módszere fontos eszköz lehet a jövőben a vízi utak egészségi állapotának megbecsüléséhez nemcsak az Egyesült Államokban, hanem nemzetközi szinten is.
A tudósok eredményeiket egy interaktív weboldalon is közzétették.