Az ókori egyiptomi feljegyzések egyértelművé teszik, hogy Punt valahol Egyiptom déli és keleti részén terülhetett el, egy olyan helyen, ahová szárazföldön vagy tengeren is el lehetett jutni. Sajnos ennek a leírásnak egy túlságosan is nagy méretű régió felel meg az Arab-félszigettől Északkelet-Szomáliáig, Dél-Szudánig és Észak-Etiópiáig vagy Eritrea területéig.
Az egyiptomiak néha „ta-netjernek", azaz az isten országának is hívták.
A mai napig azonban senki sem tudja Punt valódi helyét. Nathaniel Dominy, a primatológus és a New Hampshire-i Dartmouth College antropológia professzora rájött, hogy Punt pontos helyszínének leszűkítésére akadhat egy különös, de jó módszer: a páviánok.
Ezek a főemlősök ugyanis nem őshonosak Egyiptomban, ám az ókori egyiptomiak évszázadokon át importálták őket teherhordás céljából, majd haláluk után az állatokat mumifikálták.
Emiatt egyes templomokban és nekropoliszban több száz páviánmúmia is megtalálható.
Úgy tűnik, a legtöbb egyednek szép, hosszú élete volt fogságban tartott háziállatként vagy szolgálati állatként
– mondta Dominy a LiveScience online tudományos portálnak. – Sőt, egyes sírképeken „rendőrkutyákként" ábrázolják őket, mint amelyek segítették a korabeli hatóságokat a tolvajok üldözésében.
Hozzátette: másokat Thot isten imádata jeleként tarthattak, akit néha pávián fejjel ábrázoltak. Némelyik ókori egyiptomi feljegyzés szerint ráadásul a páviánokat az egyiptomiak egyenesen Puntból hozták, ami a kutatók szerint azt jelentheti, hogy ha az állatok szülőföldjét megtalálják, akkor meglehet az eddig elveszettnek hitt, távoli vidék is.
A páviánok eredetének felderítésére Dominy és munkatársai a mumifikált állatok szövetében található stroncium és az oxigén különös variációinak a szintjét vizsgálták. A molekuláris variációk, az úgynevezett izotópok a talajban és a vízben is megtalálhatók, és helyenként változnak, majd az elfogyasztott ételből és az ivott vízből beépültek a páviánok testébe.
A különböző szövetek egyfajta „nyilvántartást" adhatnak arról, hogy az állatok életük különböző szakaszaiban hol ettek és ittak.
A fogzománc például a pávián életének első 1-3 évében képződik, tehát a zománcban lévő oxigén- és stroncium-izotópok felfedhetik, hogy hol született az egyed.
A kutatók először 155 modern pávián stroncium- és oxigénszintjét elemezték, amelyek 77 különböző helyen élnek. Ennek segítségével készítettek egy molekuláris térképet arról, hogyan nézhetnek ki ezek a szintek a különböző régiókban. Ezután
két pávián múmiát elemeztek az egyiptomi Újkirályság periódusából (Krisztus előtt 1520-tól 1075-ig) és ötöt a Ptolemaida-dinasztia korszakából,
amely majdnem 300 éven keresztül irányította az ókori Egyiptomot, Krisztus előtt 305–30-ig.
Megállapították, hogy az Újkirályság páviánjai Egyiptomon kívül születtek, a mai Eritreában, Etiópiában és Szomáliában található régióban, amelyek egyike sem határos Egyiptommal.
Ez arra enged következtetni, hogy az egyiptomi tengerészek meglehetősen tehetségesek lehettek, akik képesek voltak átszelni a Vörös-tengert
– mutatott rá Dominy. – Punt vidéke tehát a Vörös-tenger déli régiójában létezhetett, nagy valószínűséggel Eritrea és Szomáliföld partjainál.
A későbbi, Ptolemaida-dinasztia korából származó állatokat viszont a jelek szerint nem importálták, tehát valószínűleg fogságban születhettek Egyiptomban.
Felirat Hatsepszut fáraónő halotti templomában
"Punt fejedelme megérkezett és magával hozta az adót. Punt országának törzsfői megjelentek és üdvözlésként meghajoltak, hogy fogadják a királynő katonáit. Dicsőitették és magasztalták Amont, az istenek királyát. A hajókat teljesen megrakták Punt országának értékes termékeivel... jó illatú gyantával és friss tömjénnel, nagy mennyiségű ébenfával, elefántcsonttal... szemfestékkel és kutyafejű majmokkal és agarakkal, továbbá leopárdbőrrel és bennszülöttekkel és gyermekeikkel..."Bár ezeket az eredményeket ideiglenesnek kell tekinteni, a eLife tudományos folyóiratban publikált tanulmány arra is rámutat, hogy
további pávián múmiák elemzésére van szükség ahhoz, hogy teljes képet tudjanak alkotni az ősi főemlős-kereskedelemről.
Az eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy a szent páviánok a távolsági kereskedelem fejlődésének egyik mozgatórugói voltak az ókori Egyiptomban.