Az őrült brit király, aki ásóval a kezében vesztette el Amerikát

Nagy-Britanniában addig példátlan hosszúságú, 59 éves uralkodása alatt országa számos fegyveres konfliktusban vett részt

A 200 éve, 1820. január 29-én elhunyt III. György brit király a közvélemény szemében úgy él, mint az őrült zsarnok, aki elvesztette Amerikát, ezt csak erősítette az 1994-ben róla készült nagy sikerű film. Ez azonban nem a teljes igazság, hiszen a gyarmatok elvesztéséhez vezető brit politika alakításában csekély szerepe volt, emellett a napóleoni háborúk megnyerésével az ő uralkodása alatt lett Nagy-Britannia a világ vezető hatalma.

„Amikor a boldogtalan és eltévedt sokaság, akitől ez az erő irányul, érzékennyé válik a hibájától, én készen állok arra, hogy gyengéden és irgalommal fogadjam el a tévelygőket."
(III. György brit király)

Soha nem látogatta meg ősei szülővárosát

1738. június 4-én koraszülöttként látta meg a napvilágot, életben maradásában annyira nem bíztak, hogy még aznap megkeresztelték. Akkor valószínűtlennek tűnt, de végül 81 évet élt és minden elődjénél tovább, 59 évig és 96 napig uralkodott.

Ő volt a Hannover-ház harmadik tagja a brit trónon, egyben az első a német származású uralkodócsaládból, aki már angol földön született,

anyanyelvként beszélte az angolt és soha nem látogatta meg ősei szülővárosát. Apja, Frigyes koronaherceg 1751-ben váratlanul halt meg, s II. György király alig 13 éves unokáját tette meg trónörökösnek.

A 16 éves György (Jean-Étienne Liotard pasztellképe, 1754) Forrás: Wikimedia Commons

A félénk és tapasztalatlan walesi herceg 1760-ban III. György néven lett Nagy-Britannia királya. Egy évvel később megnősült, s bár feleségét, Charlotte Mecklenburg-Strelitz hercegnőt csak az esküvő napján látta először, a házasság viszonylag boldognak bizonyult.

György nagyapjától és fiaitól eltérően erényes életet élt, soha nem tartott szeretőt, s fél évszázadon át kitartott Charlotte mellett, aki 15 gyermekkel örvendeztette meg őt és az alattvalókat.

Kiürítette a kincstárat

György a koronához a külpolitikában háborút, a belpolitikában háborúskodást és a társadalmat szinte szétfeszítő ellentéteket örökölt. Négy évvel korábban robbant ki a világméretű fegyveres konfliktussá szélesedett hétéves háború, amelyben a britek a tengereken, Észak-Amerikában és Indiában is hadakoztak, a kormányzatot a tory és a whig párt harca bénította meg, mindehhez járult a kibontakozó ipari forradalommal járó társadalmi zűrzavar.

György felesége, Mecklenburg-Strelitzi Sarolta Forrás: Wikimedia Commons

Nagy-Britannia ugyan 1763-ban győztesen fejezte be a háborút, hiszen a franciáktól megszerezte Kanadát, de az Amerikában állomásoztatott csapatok költsége és a Brit Kelet-indiai Társaságnak nyújtott kölcsönök kiürítették a kincstárat.

A kormányzat úgy vélte megoldani a problémát, hogy alaposan megszorította az észak-amerikai gyarmatokon az adóprést.

Korabeli karikatúra a mini-Napóleont kezében tartó angol királyról (1803) Forrás: commons.wikimedia.org

A lázadozó és a londoni parlamentben képviseletet követelő gyarmatokkal egyre feszültebbé vált a viszony, amely végül 1776-ban háborúba torkollott. Néhány év múlva már nyilvánvaló volt, hogy a britek a csatamezőn nem győzhetnek, a király mégis kitartóan szorgalmazta a lázadók megbüntetését, hozzáállását jól jellemzi mondása: „mindenki áruló, aki nem ért egyet velem".

Nehezen nyerte vissza népszerűségét

Az 1782-re véglegessé vált vereség megrendítette a király tekintélyét, aki a következő évben William Pittet nevezte ki kormányfővé. Pitt majdnem két évtizedig tartó kormányzása stabilitást teremtett, György pedig, akiben alattvalói a nem sokkal később a forradalmi Franciaországgal kezdődött háborúskodás során már a nemzeti érdekek elszánt védelmezőjét látták, visszanyerte népszerűségét.

William Pitt portréja Forrás: Wikimedia Commons

Az uralkodót azonban ekkor már egyre súlyosabb rohamok gyötörték, amelyek képtelenné tették feladatai ellátására. Betegségének mibenlétéről máig vitatkoznak, a legelterjedtebb vélekedés szerint porphyriának nevezett, örökletes anyagcsere-betegsége volt (a kór nevét jellemző tünetéről, a bíborvörös vizeletről kapta), mások szerint bipoláris depresszióval küzdött.

A kór tüneteként a király hol a végletekig nyájas volt (egyszer a parlamentben például Kedves Lordjaim és Barackocskáim megszólítással fordult a felsőházhoz), hol pedig olyan dührohamok fogták el, hogy kényszerzubbonyt kellett ráadni.

Állapota 1810-től annyira megromlott, hogy elzárva tartották a windsori kastélyban, a régensi feladatokat a walesi herceg látta el.

György tábornoki egyenruhában (William Beechey képe, 1799/1800) Forrás: Wikimedia Commons

A király utolsó éveiben megsüketült és megvakult, járni is alig tudott és az időskori elbutulás jegyei mutatkoztak rajta.

III. György 1820. január 29-én halt meg, a trónon két fia, IV. György és IV. Vilmos követte. Ők példás családi életet élő apjukkal ellentétben kicsapongó életmódjukról lettek hírhedtek, de legitim örökös egyikük után sem maradt, így szállt aztán a korona egyik testvérük lányára, Viktória királynőre.

Szívesen mélyült el a tudományokban

III. György 81 évet élt és majdnem 60 évig uralkodott, a trónon csak Viktória és II. Erzsébet királynő ült hosszabb ideig. Rendkívül precíz uralkodó volt, aki minden elé kerülő hivatalos okiratot lelkiismeretesen átolvasott, és határozottan nyilvánított véleményt politikai ügyekben, így gyakran került összeütközésbe kormányával és a parlamenttel.

Izgatták a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek, a windsori és richmondi koronabirtokok igazgatása, ahol szívesen ragadott maga is kerti szerszámokat.

Ezért is érdemelte ki a „farmer George" gúnynevet.

III. György portréja (Johann Zoffany képe, 1771), a király szívesen kertészkedett Forrás: Wikimedia Commons

Ő volt az első brit uralkodó, aki neveltetése során a tudományokban is elmélyült, tudományos eszközeinek gyűjteménye ma a londoni Tudományos Múzeumban látható. Ő finanszírozta a csillagász William Herschel akkoriban világcsodának számító, 40 láb (12,2 méter) átmérőjű teleszkópját, amivel az Uránusz bolygót felfedezték: a hálás Herschel a bolygót először Georgium Sidus (György csillaga) névre akarta keresztelni.

Nagy-Britanniában addig példátlan hosszúságú, 59 éves uralkodása alatt országa számos fegyveres konfliktusban vett részt Forrás: Wikimedia Commons

György mintegy 65 ezer kötetes könyvtárat is felhalmozott, amelyet a British Museumra hagyott és ő alapította a Királyi Művészeti Akadémiát.

(MTVA Sajtóadatbank, Origó)