A pteroszauruszok, azaz a „szárnyas gyíkok" néven emlegetett repülő őshüllők a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek. A rend egy régebben gyakran használt neve a madárgyík (Ornithosauria).
A pteroszauruszok voltak a mai tudásunk szerint az első gerincesek, amelyek szert tettek a repülés képességére.
A most felfedezett fosszíliák azt mutatják, hogy az afrikai pteroszauruszok igencsak hasonlítottak a többi földrészen élő társaikhoz
– mondta David Martill, a Portsmouthi Egyetem paleontológusa a LiveScience tudományos online portálnak, aki marokkói és amerikai kutatótársaival közösen végezte a vizsgálatokat. – Ezek a repülő hüllők egy olyan világ fölé emelkedtek, amelyben a ragadozók uralkodtak, köztük krokodilszerű vadászok és húsevő dinoszauruszok.
A korai fajoknak hosszú, fogakkal teli állkapcsa volt és hosszú farka; a későbbi formák esetében a farok jelentősen megrövidült, és voltak olyan fajok, amelyeknél a fogak is hiányoztak.
A pteroszauruszok a közvélekedéssel ellentétben nem dinoszauruszok voltak, hanem olyan őshüllők, amelyek az evolúciós családfa egy másik ágán fejlődtek. A dinoszauruszok nagyjából 150 millió évig tartó időszaka a „szárnyas gyíkok" virágkorának is számított; fosszíliáik azonban rendkívül ritkák, mivel csontjaik üregesek voltak. A faj már jóval a dinoszauruszok előtt uralta az eget.
A ragadozók közül többen, köztük a három-négy méteres szárnyfesztávolsággal rendelkező afrikai pteroszauruszok is halevők voltak
– mutatott rá David Martill. – Igazi csúcsragadozók lehettek a saját korukban, gyilkos megjelenésű, nagy tüskeszerű fogakkal.
A marokkói pteroszauruszokat a tudósok az állkapcsok és fogak darabjaiból azonosították.
Szárnyuk leginkább a denevérekére emlékeztetett, amelynek segítségével hatalmas távolságokat is képesek voltak megtenni a táplálkozás érdekében.
David Martill szerint a paleontológusok most egyfajta aranykort élnek meg a repülő őshüllők felfedezése terén, hiszen idén már három új fajukat fedezték fel, pedig még csak három hónap telt el.