Virágzik a Kelet-Mecsek híressége a megnyíló, a napfényes erdőrészeket kedvelő, fokozottan védett, féltett vadvirág, a bánáti babarózsa (Paeonia banatica).
Botanikai kutatások szerint a világ egyik legritkább babarózsája a Mecsekben preglaciális idők reliktuma, tehát átvészelte a jégkorszak glaciális szakaszait is.
A virág kárpát-medencei bennszülött (endemikus) faj, előzetes becslések szerint a Keleti-Mecsekben él a világállomány 90 százaléka.
A mediterrán elterjedésű bánáti bazsarózsa a Kárpát-medence déli részén vészelte át a jégkorszakot
– mutatott rá kérdésünkre a Duna-Dráva Nemzeti Park. – Közben a megváltozott éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodva átalakult, azaz bennszülött fajjá vált.
A bánáti bazsarózsa több helyen is a kipusztulás szélére jutott. A horvátországi Fruška Gorában az elmúlt évtizedekben halt ki, s a Delibláti-homokvidéken élő kisszámú populáció is a kihalás szélén áll.
Magyarországon 1982 óta fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Hazánkban csak a Keleti-Mecsekben él, populációi életerősek, és egyedei szaporodásra képesek; elsősorban déli lejtőkön, olykor hegygerinceken fordul elő. Ebből melegkedvelő jellegére lehet következtetni.
A bánáti bazsarózsa kárpát-medencei faj. Előfordulási adatai Romániából (Bihar-hegység, Temes és az Alduna vidéke), Szerbiából (Deliblát-homokvidék), Horvátországból (Fruška Gora) és Magyarországról (Mecsek) ismertek.