Valószínűleg nem ettek ősembert a barlangi medvék

Barlangi medve rekonstrukciója

Három romániai barlangból gyűjtött csontmaradványok fosszilis kollagénjének izotópos vizsgálata arra utal, hogy kb. 25 000 éve kihalt barlangi medvék kizárólag növényeket fogyasztottak.

Az Európában, a Mediterráneumban és Ázsiában a jégkorszakban, mintegy 300 000-25 000 éve élt barlangi medve (Ursus spelaeus) a ma élő barnamedve és jeges medve nagyon nagy termetű rokona volt.

A kihalt állat 2,7-3,5 méter hosszú, 1,7 méteres marmagasságú és 225-500 kilogramm tömegű volt. Összehasonlításképpen egy ma élő nagyobb grizzly medve marmagassága kb. 1,5 méter és a tömege mintegy 400 kilogramm. Így tehát joggal retteghetett tőle barlanglakó ősünk.

Barlangi medve rekonstrukciója Forrás: Sergio de la Larosa / CC BY-SA 3.0.

A barlangi medve táplálkozási szokásairól nagy vita alakult ki a különféle paleobiológiai szaklapokban. Az állítások skálája a tisztán húsevőtől a kizárólagosan növényevőig terjedt. Az új kutatások szerint azonban az állat csak növényeket fogyasztott.

„Nagy meglepetést okozott számunkra is, hogy ezek az állatok – méretük és hideg, száraz élőhelyük ellenér – kizárólag növényeken éltek" – mondta a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány rangidős szerzője, Herve Bocherens, Tübingeni Egyetem és a Senckenberg Humán Evolúciós és Őskörnyezeti Központ kutatója.

„Noha a növényevő életmódot már korábban bizonyították az európai barlangi medvék jó részénél, a romániai fosszíliák élénk vitát váltottak ki, miszerint az e területen élt medvék húst is ehettek" – mondta a professzor.

Az új, izotópos tanulmányok azonban azt támasztják alá, hogy az itt élő medvék is kizárólag növényeket fogyasztottak. Megdőlt az ősemberekre vadászó barlangi medvék régi mítosza, sőt a legújabb kutatások szerint inkább fordított lehetett a helyzet: a barlangi medve lehetett az első közvetlenül az ember által kipusztított állatfaj.