A terhesség elején jelentkező reggeli hányinger csak az ember sajátossága. A tapasztalatok szerint minél súlyosabb valakinél a terhességi hányinger, annál kisebb a vetélés kockázata.
Két főbb teória létezik e különös jelenség magyarázatára.
A hányinger alapvetően bizonyos élelmiszerektől illetve az erős ízektől való undorodáshoz társul.
Ezért az egyik elmélet szerint valószínű, hogy a terhességi hányinger az egyik módja annak,
hogy távol tartsa az anyát olyan ételektől, amelyek zavart okozhatnak az anyagcserében,
különösen a terhesség korai szakaszában, amikor a magzat a legsérülékenyebb.
A másik elmélet azt állítja, hogy a terhességi hányingert a magzat által kiválasztott, és az első trimeszterben a placentaépítéshez fontos hormonok okozzák. E teória szerint a hányinger tehát csak a terhesség egyik szerencsétlen mellékhatása.
Egy másik érdekes tünet, ami várandósság esetén jelentkezik, a szájban tapasztalható fémes íz. A terhes nők jelentős többsége, mintegy 90 %-a tapasztal változást az ízérzékelésében, az a legáltalánosabb, hogy gyakran savanyú, vagy fémes ízt éreznek.
Ez a jelenség is az első trimeszterben a legerősebb, amikor a leggyorsabban emelkedik az ösztrogénszint, de a pontos okok még nem ismertek.
Korábban a cinkhiányt okolták ezért, ám egy 2009-ben publikált japán tanulmány széleskörű mintavizsgálat eredményeként azt találta, hogy a cinkszintek
normális értéket mutatnak a terhesség első trimeszterében.
Egy másik lehetőség, hogy a terhességi korai szakaszával együttjáró extra mennyiségű hormon befolyásolja a hólyag funkcióit.
2006-ban a Bristol Egyetem kutatói azt találták,
hogy a hólyag-retenciótól szenvedő páciensek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak fémes ízt,
ami megszűnik, mihelyt kezelik a problémát. Ez azért lehetséges, mert az agynak az ízért és a hólyagkontrollért felelős régiói nagyon közel fekszenek egymáshoz.
Meglehetősen gyakori, hogy sokan a laborvizsgálat elvégzéséig nem is észlelik a terhességüket. Az orvostudományban ezt az állapotot kriptikus terhességnek nevezik.
A jelenség nem ritka, 500 terhességből legalább egyet félútig, és 2500 terhességből egyet a laborvizsgálat elvégzéséig nem észlelnek. Ennek az az egyik legfőbb oka, hogy néha az állapotos nő továbbra is vérzik, ami félrevezető lehet egy ideig.
Ez a fajta, pecsételő típusú vérzés olyan úgynevezett rendes elvonási vérzésnek számít, ami akkor jelentkezhet, ha a nő fogamzásgátló tablettát szed.
Néhány nőnek a szokásosnál alacsonyabb a terhességi hormonszintje
(hCG: human chronionic gonadotropin), ami azt jelenti, hogy a terhesség szimptómái (például a gyakori émelygés) kevésbé észrevehetők. Olyan esetben, amikor a magzat az átlagosnál kisebb méretű, hosszabb ideig nincs az anyának nyilvánvalóan érzékelhető pocakja. Emiatt a terhességi szimptómákat is gyakran félreértik, és ezeket tévesen gyomor illetve bélrendszeri, vagy stressz okozta problémáknak gondolják.
Az emlősöknél, például egereknél, a nyulaknál vagy a macskánál igen, de az úgynevezett túlmegtermékenyítés lehetősége, még ha ez nagyon ritka is, de az embernél is megvan.
2017-ben az Egyesült Államokban egy béranyánál felfedezték, hogy az ikerterhességének az egyik magzata valójában az ő biológiai fia.
A béranya a mesterséges fogantatás után nagyjából három héttel később lett terhes.
A túlmegtermékenyítés akkor következhet be, ha a nő ovulál miután terhes lett. Ez azonban nagyon ritka az embernél, mert a fogantatás utáni hormonális változások rendszerint megakadályozzák, hogy a petefészek petét szabadítson fel, sőt, a terhesség alatt nyálkadugó alakul a méhnyakban, aminek meg kell akadályoznia hogy a sperma felússzon a petefészekig.