Valóban ijesztő gnóm volt Egyiptom leghíresebb fáraója?

A Tutanhamon-kincslelet az óegyiptomi történelem leghíresebb régészeti leletegyüttese

Az óegyiptomi történelem talán leghíresebb fáraója, az újbirodalmi 18. dinasztia egyik utolsó királya, a fiatalon, 19 éves korában meghalt Tutanhamon nem az uralkodásának, hanem a csaknem teljesen érintetlen állapotban fennmaradt sírszentélyének köszönheti világhírnevét. A Királyok Völgyében 1922-ben felfedezett sírkamra feltárásáig sokan még a rejtélyes fáraó létezését is kétségbe vonták. Tutanhamon azonban ugyanolyan titokzatos maradt a sírjának felfedezése után, mint amilyennek előtte ismerték. Az egyik legellentmondásosabb vita a király leszármazásának kérdése, valamint életbeli kinézete körül csúcsosodott ki.

Kettéfűrészelve emelték ki Tutanhamont a híres aranykoporsóból

1922 novemberében szenzációs hírt kürtölt világgá a sajtó; november 4-én, a Luxor közelében fekvő Királyok völgyében egy érintetlen királysírra bukkant a rajzolóból lett brit amatőr régész, Howard Carter. A KV 62-es számot kapott sírkamrában talált rendkívül gazdag kincslelet, illetve a tárgyakon, valamint a sírszentély falán azonosított hieroglifák kétségtelenné tették, hogy a sírba „Ámon fiát", az újbirodalmi 18. dinasztia egyik utolsó fáraóját, Tutanhamont temették.

A Tutanhamon-kincslelet az óegyiptomi történelem leghíresebb régészeti leletegyüttese Fotó: Szabó Gábor - Origo

Howard Carter és kollégái rendkívül precíz munkát végeztek, még a helyszínen minden egyes leletet pontosan leírtak, leltároztak, illetve konzerváltak. Ennek tudható be, hogy a mindössze négy helyiségből álló kripta legizgalmasabb termét,

az uralkodó szarkofágját, illetve holttestét rejtő sírszentély feltárását Carter csak 1925-ben kezdte el.

Csaknem három évvel Tutanhamon sírjának felfedezése után, 1925 októberében nyílt fel a mészkőszarkofágba rejtett hármas koporsó 3 300 évvel korábban lezárt fedele.

A híres aranykoporsó a budapesti Komplexben lévő Tutanhamon-kiállításon Fotó: Polyák Attila - Origo

A harmadik, több mint egy mázsa színaranyból készített koporsóban feküdt a király múmiapólyába tekert és finom gyolcskendővel letakart bebalzsamozott holtteste. A múmia fejét egy káprázatos, ugyancsak színaranyból készült halotti maszk takarta el.

Carternek rögtön feltűnt a múmiapólya szokatlan, sötétbarna elszíneződése,

ami olyan volt, mintha megpörkölődött volna a textil. Rövidesen sikerült kideríteni e furcsa jelenség okát.

Carter a király hármas koporsójának felnyitása közben Forrás: Wikimedia Commons

Amikor a király testét bebalzsamozták, sokkal több balzsamozó anyagot használtak fel a holttest konzerválásához a szokásosnál, és ez később kémiai reakcióba lépett a textillel, sőt a múmiával is.

Amikor Carter megpróbálta Tutanhamon testét kiemelni az aranykoporsóból, a múmia meg sem moccant,

mert szabályosan hozzáforrt a koporsó aljához.

Lord Carnarvon, Carter mecénása, valamint a leánya Lady Evelyn Howard Carter társaságában a Királyok Völgyében folyó ásatáson Forrás: Wikimedia Commons

A testet végül úgy emelték ki, hogy kettévágták Tutanhamon múmiáját, a király fejére ráforrott arany halotti maszkot pedig egy felhevített konyhakés segítségével feszítették le.

Eretnek atya és ismeretlen, titokzatos anya gyermeke volt a fáraó

Csak a múmiapólya eltávolítása után szembesültek azzal, hogy a túl nagy dózisban felhasznált balzsamozó anyag megtámadta a holttestet is, Tutanhamon múmiája ezért nagyon rossz állapotban maradt fenn. Cartert és munkatársait azonban sokkal jobban izgatták a múmiapólyába rejtett halotti amulettek, mint magának a királynak a teste.

Az előkamra rekonstrukciója a budapesti Tutanhamon-kiállításon Fotó: Hirling Bálint - Origo

A múmiát elsőként az expedíció orvosa vizsgálta meg 1926-ban, aki a fogazat megvizsgálása alapján

arra a következtetésre jutott, hogy Tutanhamon 17 és 19 éves kora között halhatott meg.

Azt, hogy valójában hogyan nézhetett ki életében Tutanhamon, illetve kik lehettek a felmenői, csak több mint fél évszázaddal a sírkamra felfedezése után kezdték el vizsgálni, a modern természettudomány, az antropológia, illetve a közelmúltban a genetika eszközeivel.

Tutanhamon mumifikált kézfeje Forrás: Tumbrl

Tutanhamon leszármazását egészen a legutóbbi időkig sűrű homály fedte. Egy sírfelirat alapján, amelyben Tutanhamon az atyjának nevezte az Újbirodalom, sőt, az egész óegyiptomi történelem egyik legjelentékenyebb uralkodóját, III. Amenhotepet, sokáig azt feltételezték, hogy III. Amenhotep fia lehet a király, bár rendkívül nagynak számított köztük a korkülönbség.

III. Amenhotep gránit fejszobra (a kép bal szélén), aki Tutanhamon nagyapjának számít, mellette középen az eretnek fáraó, Ehnaton, Tutanhamon vér szerinti apja látható, a jobb szélen pedig a 9 éves Tutanhamon fejportréja, a budapesti Tutanhamon-kiállításon Fotó: Polyák Attila - Origo

A közelmúltban, 2008 és 2010 között elvégzett mindmáig legalaposabb összehasonlító genetikai vizsgálatok tárták csak fel, hogy Tutanhamon vérszerinti apja az óegyiptomi történelmet fenekestől felforgató „eretnek fáraó", IV. Amenhotep, vagy a trónra lépése után felvett ismertebb neve szerint Ehnaton.

A hagyományos sokistenhitű óegyiptomi vallást eltörlő, és helyébe az Aton-kultuszon alapuló egyistenhitet bevezető "eretnek fáraó" Ehnaton gránitszobra. Ma már bizonyos, hogy Ehnaton volt Tutanhamon vérszerinti apja Forrás: Wikimedia Commons

(Ehnaton eltörölte a sokistenhitű hagyományos óegyiptomi vallást, ami helyett az ókorban merőben szokatlannak számító egyistenhitű, Aton, a napkorong kultuszán alapuló új vallást vezetett be.) Azt, hogy ki lehet Tutanhamon anyja, mindmáig sűrű homály fedi, egyedül annyi bizonyos, hogy nem Ehnaton kedvenc és híres főfeleségétől, Nofertititől származik Egyiptom legismertebb fáraója.

Vicsorgó, púpos Quasimodóként ábrázolták Egyiptom urát

A modern természettudomány eszközeivel először 1968-ban, a Liverpooli Egyetem tudósai vizsgálták meg Tutanhamon múmiáját. A koponyáról készített röntgenfelvétel egy erős, tompa ütés nyomát fedte fel, a koponyaűrben pedig apró csontszilánkokat azonosítottak.

Ez a felfedezés alapozta meg a gyilkossági teóriát,

amely szerint Tutanhamon udvari cselszövés, merénylet áldozatául eshetett.

Havássz professzor Tutanhamon DNS-ét vizsgálva állapította meg, hogy apja Ehnaton fáraó, anyja pedig a KV 35-ös sírban talált „fiatalabb hölgy” névre keresztelt múmia volt. Forrás: PPKE

A múmia antropológiai vizsgálatából arra a következtetésre jutottak, hogy a fáraó veleszületett gerincferdülésben szenvedett, és púpos lehetett. Ugyancsak rendellenességként határozták meg a koponya nyújtott formáját,

ebből pedig azt vélelmezték, hogy Tutanhamon súlyos Mafran-szindrómában szenvedhetett.

(A Marfan-szindróma olyan örökletes betegség, amelynek a vázrendszeri eltérések a legjellegzetesebb tünetei, és rendszerint súlyos szív-, illetve érrendszeri problémákkal is együtt jár.)

Tutanhamon híres arany halotti maszkja a budapesti Tutanhamon rejtélye és kincsei régészeti rekonstrukciós kiállításon Forrás: Koncz Marton/Koncz Marton

Azt is megállapították, hogy a fáraónak dongalába volt, biceghetett, és rendellenesen nagynak minősítették a metszőfogait is. Az életkori testmagasságát 166 – 168 cm körülire becsülték. Az ezeken a vizsgálati megállapításokon alapuló testrekonstrukciók Alsó- és Felső-Egyiptom urát egy Quasimodo-szerű vicsorgó, púpos és sántikáló gnómként festik le. Ezt a képet egészen a közelmúltig általánosan elfogadottnak tekintették, de a legmodernebb eszközökkel elvégzett új genetikai, anatómiai, illetve antropológiai vizsgálatok merőben másként idézik meg Tutanhamon alakját.

A korábbi vizsgálatok Tutanhamont púpos, bicegő torzszülöttként ábrázolták Forrás: Smithsonian Magazine

2005 márciusában a világhírű egyiptológus, Záhi Havássz professzor tette közzé a legújabb vizsgálati eredményeket. A nemzetközi kutatócsoport által elvégzett sokrétű vizsgálatok – amelynek során 1700 CT-felvételt is készítettek Tutanhamon múmiájáról – több fontos, és a korábbiakkal ellentétes eredményre jutottak.

Záhi Havássz professzor az előkamra rekonstrukciójánál, a budapesti Tutanhamon-kiállításon Fotó: Hirling Bálint - Origo

A szakértők szerint teljesen kizárható, hogy Tutanhamon púpos lett volna, a korábban veleszületett gerincferdülésnek tartott rendellenesség ugyanis a mumifikálásra vezethető vissza. Teljes egészében kizárták a Mafran-szindrómát, megállapítva, hogy a kissé megnyúlt koponyaforma nem rendellenesség, hanem a felmenőkre is jellemző jegy.

Tutanhamon harci szekere a budapesti kiállításon Fotó: Hirling Bálint - Origo

A gyilkossági teóriát elvetették, hiszen a nagyfelbontású CT-felvételek kimutatták, hogy az ütés környékén a seb begyógyult, tehát ez semmiféleképpen sem okozhatta a király halálát.

De milyen lehetett valójában Tutanhamon?

A legmodernebb digitális komputertechnikával a 2004-ben elvégzett anatómiai-antropológiai vizsgálatok eredményét felhasználva a National Geographic Society 2005-ben három, egy amerikai, egy francia és egy egyiptomi tudóscsoport bevonásával elkészíttette Tutanhamon hiteles portréját.

A szilikonból megformált fejportré elkészítéséhez felhasználták a CT-felvételeket is,

a fejrekonstrukciót megmintázó amerikai antropológusok előtt pedig eltitkolták, hogy kinek az arcát rekonstruálják.

Tutanhamon legmodernebb technikával elkészített hiteles portréja, egy korabeli, gyermekkori fejszobra mellett, jobbra Forrás: Live Science

Tutanhamon elkészült fejrekonstrukciója a fáraó eddigi legpontosabb, illetve legélethűbb portréjának számít. Tutanhamon egyáltalán nem egy Quasimodo-szerű torzszülöttre emlékeztet,

hanem kifejezetten jóarcú fiatalember lehetett.

2006-ban egyiptomi antropológusok, illetve radiológusok azt is bejelentették, hogy a legmodernebb technikával elvégzett vizsgálataik szerint Tutanhamon jóval magasabb lehetett a korábban

Részlet a budapesti Tutanhamon-kiállításról, ahol csaknem ezer tárgy tekinthető meg Fotó: Hirling Bálint - Origo

168-170 cm körülire becsült testmagasságnál:

a fáraó a kor emberei között kifejezetten sudár termetűnek számított valós, 180 cm körüli magasságával.

A 2021. januárjáig meghosszabbított Tutanhamon rejtélye és kincsei című régészeti rekonstrukciós kiállításon a páratlan kincsleletből csaknem ezer tárgy, és a sírkamra élethű rekonstrukciója tekinthető meg, az őszi szünetben családi és gyermekprogramokkal, a budapesti Komplexben, a VII. kerületi Király u. 26. szám alatt.