Kiderült, hogy a hazai hím békák egy része genetikailag nőstény

Erdei béka

Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

A változó testhőmérsékletű gerinces állatokban az ivari kromoszómák mellett környezeti hatások is befolyásolják, hogy a fejlődő egyed hím vagy nőstény fenotípusú lesz-e, ezért extrém hőmérséklet vagy kémiai szennyezés hatására ivarváltás történhet, azaz a genetikai ivarral ellentétes fenotípus jöhet létre - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

Az ivarváltás vizsgálata az ökotoxikológiában és a természetvédelemben is fontos, mivel kiegyensúlyozatlan ivararányhoz vezethet, ami a populációk fennmaradását veszélyezteti.

Az ivarváltás megállapításához azonban nem elegendő a fenotípusos ivar ismerete (vagyis, hogy az adott egyed herékkel vagy petefészkekkel rendelkezik-e), a genetikai ivart is diagnosztizálni kell. Ez utóbbi nagy kihívást jelent a kétéltűek, halak és hüllők számos csoportjának esetében, ugyanis változatos ivari kromoszómáik miatt minden egyes fajra külön-külön kell megtalálni a genomnak azt a szakaszát, amely a genetikai ivar azonosítását lehetővé teszi.

Emellett, a közlemény szerint, jelentős anyagi és időbefektetést igényel kidolgozni azt a módszert, amellyel nagyszámú egyed ivarmeghatározása is megbízhatóan kivitelezhető a gyakorlatban. E nehézségek miatt csupán néhány kétéltű faj esetében létezik ilyen eljárás.

A Molecular Ecology októberi számában megjelent tanulmányában Bókony Veronika és Nemesházi Edina kutatócsoportja egy olyan módszert tett közzé, amellyel egy apró - például nyálkahártya-tamponálással vett - DNS-mintából egy egyszerű és olcsó laboratóriumi eljárással (PCR-technikával) kideríthető az erdei békák genetikai ivara.

Ez a faj ugyan Európában elterjedtnek számít, de populációi csökkenő trendet mutatnak, így hazánkban is védett.

Az új módszerrel végzett terepi felmérés kimutatta, hogy a Budapest környéki erdeibéka-populációkban a fenotípusosan hím felnőttek 20 százaléka nőstény genotípusú, tehát lárvakorban ivarváltáson esett át.

Erdei béka Forrás: Wikimedia Commons

A megvizsgált 11 populáció közül elsősorban azokban fordultak elő ivarváltott egyedek, amelyek városi és mezőgazdasági területeken élnek. Ezek az eredmények a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a kémiai környezetszennyezés, valamint a klímaváltozás és a városi hőszigeteffektus hatására az ivarváltás révén "hím túlsúlyossá" válhat a vadon élő populációk ivararánya. A genetikai ivarhatározási módszerekkel azonban időben felismerhetik a szakemberek az ivarváltott egyedeket, ami elősegítheti a világszerte fogyatkozó kétéltű állományok védelmét.