Kísérteties halálfej lebeg a világűrben

Az ESO VLT lenyűgözően részletes felvétele a vörös és rózsaszín árnyalatokban játszó, baljós nevű Halálfej-ködről. Ez a képződmény az első olyan ismert planetáris köd, amelynek közepén egy kettőscsillag van, és a rendszerhez egy harmadik, távolabbi csillag is tartozik

Egy régóta halott csillag fátyolos maradványai a Cet gyomrában – mintha csak egy halálfej lebegne a világűr végtelenjében. Ez az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) lenyűgözően részletes felvétele a vérvörös árnyalatokban játszó, baljós nevű Halálfej-ködről. Ez a képződmény az első olyan ismert planetáris köd, amelynek közepén egy kettőscsillag van, és a rendszerhez egy harmadik, távolabbi csillag is tartozik.

Az NGC 246 néven is ismert Halálfej-köd a Földtől 1600 fényévre található, a Cet csillagkép irányában. Egy Naphoz hasonló csillag élete végén jött létre, amikor az öreg korában ledobta külső gázrétegeit, fedetlenül hagyva csupasz magját, egy fehér törpecsillagot. Ez a csillagmaradvány a köd közepén megfigyelhető szoros kettőscsillag egyik tagja.

Noha a Halálfej-ködöt már évszázadok óta ismerik a csillagászok, azt csupán az ESO VLT távcsövével 2014-ben tett felfedezése óta tudják róla, hogy a fehér törpe a kísérője mellett a köd mélyébe ágyazott rendszerben egy harmadik csillag is megbújik.

Az ESO VLT lenyűgözően részletes felvétele a vörös és rózsaszín árnyalatokban játszó, baljós nevű Halálfej-ködről. Ez a képződmény az első olyan ismert planetáris köd, amelynek közepén egy kettőscsillag van, és a rendszerhez egy harmadik, távolabbi csillag is tartozik Forrás: ESO

Ez a harmadik, a felvételülnkön nem látható komponens egy halvány vörös törpecsillag a fehér törpétől mindössze a Föld–Nap-távolság (csillagászati egység) ötszázszorosára található. A fehér és vörös törpék párt alkotva keringenek egymás körül, míg a távolabbi csillag e kettőtől 1900 csillagászati egység távolságban kering a rendszer közös tömegközéppontja körül. E három csillag együttesen egy hierarchikus hármas rendszert alkot, és az NGC 246 az első ismert planetáris köd, amelynek középpontjában ilyen különleges csillagrendszer található.

Az ESO chilei Atacama-sivatagban működő VLT távcsőrendszerének FORS2 műszerével rögzített friss felvételén a csillagászok szándékosan csak bizonyos, a hidrogénhez és oxigénhez kapcsolódó keskeny hullámhossztartományokat örökítettek meg. Ezeknek a gázoknak a fénye segít feltárni a képződmény gazdag kémiai és fizikai szerkezetét. A felvétel vörös komponense a hidrogén eloszlását mutatja, míg a kék színréteg az oxigén koncentrációját szemlélteti a Halálfej-ködben.

Nagylátószögű felvétel az NGC 246 katalógusjelű, Halálfej-köd néven közismert csillagmaradvány tágabb égi környezetéről. A kék színben megjelenő köd a felvétel közepén látható. Az ábrát a Digitized Sky Survey 2 felvételeiből állították össze. Forrás: ESO/Digitized Sky Survey 2. Acknowledgement: Davide De Martin

A felvétel az ESO Kozmikus Gyöngyszemek programjának keretében készült. Ennek a tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő kezdeményezésnek érdekes és látványos égitestek megörökítése a célja. A program az ESO távcsöveit használja ki olyankor, amikor a körülmények nem alkalmasak tudományos munkára. Ennek ellenére a felvételek később esetleg tudományos kutatásokban is felhasználhatóak lehetnek, ezért ezeket az ESO a Tudományos Archívumában megőrzi, és minden csillagász számára elérhetővé teszi.

Forás: ESO