A kelet-litvániai Asveja-tónál található régi Dubingiai-híd víz alatti ellenőrzése során ritka leletet fedeztek fel a szakemberek mintegy kilenc méteres mélységben. Az ország leghosszabb fahídja még 1934-ben épült, és a rossz állapotban lévő gerendáit idén cserélik fémoszlopokra.
Noha az emberi maradványok a homok- és iszapréteg alatt bújtak meg, a helyszín mégsem egy klasszikus temetkezésre enged következtetni
– mondta Elena Pranckėnaitė, a litvániai Klaipedai Klaipeda Egyetem régésze a Balti Hírszolgálatnak (BNS), amit a LiveScience online tudományos portál idéz. – A vízáramlás valószínűleg üledéket rakott le, amelyek idővel lefedték a maradványokat.
A litvániai Vilniusi Egyetem orvostudományi karának tudósai megvizsgálták a maradványokat, és arra jutottak, hogy az illető férfi volt és a 16. században halt meg, de arra még nem derült fény, hogy miért.
Ám a test közelében, a tó mélyéről előkerült fegyverek és egyéb tárgyak arra utalnak, hogy az illető katona lehetett.
A szakemberek korábban már az egész régióban találtak a háborúkhoz kapcsolható, emberi temetkezéseket, de ez az első alkalom, hogy a víz alatt fedeztek fel egy középkori katonát Litvániában.
Egy korábbi, 1998-as tanulámnyból kiderült, hogy valaha ugyanezen a helyen állt egy másik híd
– mutatott rá Pranckėnaitė. – Ennek eredete a 16. vagy a 17. századra nyúlik vissza, körülbelül pont akkorra, amikor a középkori katona meghalhatott.
A férfi maradványainak felfedezése nagy meglepetéssel szolgált a kutatóknak, de ugyanolyan
meghökkentőnek bizonyult a csontváz és a műtárgyak figyelemre méltóan jó állapotban való megőrződése.
A búvárok a felszínre hoztak egy pár sarkantyús bőrcsizmát, egy bőrövet csattal és kettő, famarkolatú kést, valamint egy kardot.
A Litván Nemzeti Múzeum régészeinek, antropológusainak és történészeinek egy csoportja most a tárgyak konzerválásán és értelmezésén dolgozik.