Az Eszna temploma néven ismert görög-római templom első modern leírása 1589-ből származik, amikor egy velencei kereskedő meglátogatta Egyiptomot és beszámolt a szent helyről.
A Luxortól, mintegy hatvan kilométerre délre fekvő Eszna városának több temploma is volt.
Ezekből kettőben a 19. század első felében gyapotot tároltak, amelyek a belvárosban való elhelyezkedésük miatt nagyra értékeltek. A korabeli lakosság házakat és kunyhókat épített közvetlenül a szentély falai mentén.
A több évtizedes elhanyagoltság miatt azonban a templomot ma már több rétegű korom- és madárürülék borította.
Miközben a munkások alkohol és desztillált víz keverékével eltávolították a kormot és a szennyeződéseket a templom mennyezetéről, felsejlettek az alatta festett eredeti faragványok és hieroglifák körvonalai
– mondta Christian Leitz a németországi Tübingeni Egyetem egyiptológusa, a projekt vezető professzora a LiveScience online tudományos portálnak. – Annyira élénkek a színeik, mintha tegnap festették volna őket.
A restaurálás során a kutatók megtisztították a csillagképeket ábrázoló ősi faragott jeleneteket, köztük a Nagy Göncölt (Mesekhtiu néven) és az Oriont (Sah néven), ám
eddig ismeretlen csillagképekről is találtak feliratokat, köztük az „Apedu n Ra", tehát a „Rá – az ókori egyiptomi napistenség – libái" feljegyzést.
Azt azonban nem tudták megállapítani, hogy az éjszakai égbolt pontosan melyik csillagjairól mesélnek.
Eszna grandiózus templomának nagy homokkő szerkezetét összesen 24 oszlop támasztja alá, és a további 18, szabadon álló oszlopát festett növényfaragások díszítik.
Építése és díszítése a szakemberek szerint valószínűleg legalább 200 évet vett igénybe.
Leitz megjegyezte, hogy amikor az ókori egyiptomiak feldíszítettek egy templomot, először fekete festékkel készítettek egy rajzot, majd kézművesek faragták ki a domborműveket, amiket végül egy festőnek kellett kifestenie. A most felfedezett templomi mennyezeten azonban bár minden feliratot megrajzoltak, de egyiket sem faragták vagy festették ki.