A régészek szerint az új lelet része a település mellett található, 2010-ben feltárt muzulmán temetőnek, amelynek kiterjedése a korábbi becslésektől eltérően legalább két hektárnyi területen fekszik és mintegy 4500 sírhelyet rejthet.
A sírokban a földi maradványokat iszlám szokás szerint jobboldalra fektetve, Mekka felé helyezték el.
A temető a bizonyíték arra, hogy a környéken jóval jelentősebb lehetett a mórok jelenléte mint azt korábban gondolták
– mondta Eva Giménez, az ásatásokat vezető archeológus az ABC című napilapnak.
A temető keletkezését a 8. századra teszik, megszűnését pedig a 12. századra, amikor Harcos Alfonz aragónai király meghódította a területet.
A kutatók számára a csontvázak kiváló állapota lehetővé teszi, hogy megismerjék, milyen betegségekkel küzdöttek az egykor élt emberek,
ebből pedig következtetni lehet életmódjukra, szokásaikra, körülményeikre is. Például találtak olyan maradványt, amelyen koponyalékelés nyomaira bukkantak, és ólommérgezés okozta halálesetet is bizonyítottak.
Ez lehet az Ibériai-félsziget egyik legrégebbi területe, ahol a tudósok már több feltárást végeztek: egy 2010-es kutatás már felvetette az iszlám jelenlétét a városban, amelyet addig anekdotának tekintettek. Ezt követően, 2012-ben és 2013-ban újabb, összesen 40 temetést találtak. Ekkor jöttek rá, hogy valószínűleg "egy nagyon kiterjedt nekropoliszról van szó". Ez az eddig ismert történelmet egy kis mértékben most átírta.
(MTI, Origó)