A kutatók bebizonyították, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a vírusok közvetlenül a tüdőbe jussanak, még akkor is, ha egy koronavírusos beteg köhögését lélegzi be valaki. Ennek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat két részre osztható:
az első szakaszban csak a felső légutak fertőződnek meg,
majd a második szakaszban az itt elszaporodott, és innen mélyebbre jutott vírusok okoznak tüdőgyulladást.
A vizsgálat eredményei alapján a szakemberek megfogalmazták, hogy mit lehet tenni a betegség elején azért, hogy a tünetek ne súlyosbodjanak.
Ezek az óvintézkedések nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket,
melyek a folyamat első szakaszára irányulnak - olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) keddi közleményében.
Mint írják, a világjárvány egyik jellegzetessége, hogy a betegség lefolyása, súlyossága egyénenként nagyon eltérő. A betegség alakulása jelentős részben függ attól, hogy hol találhatók azok a sejtek, amelyeket az új típusú koronavírus megfertőzött.
A jellemző enyhe tünetek - mint a köhögés, vagy a szaglás és az ízlelés elvesztése - felső légúti fertőzésre utalnak.
Ahhoz, hogy tüdőgyulladás alakuljon ki, a vírusoknak sokkal mélyebbre kell jutniuk. A kutatók ezért tartották fontosnak annak a megvizsgálását,
hogy hová kerülnek a vírusok akkor, amikor egy koronavírusos beteg köhögéséből származó levegőt lélegzik be valaki.
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához olyan számítógépes modellt alkalmaztak, amely a vírushordozó részecskék légúti kiülepedését határozza meg.
A szimulációk azt mutatták, hogy nagyon kicsi annak a valószínűsége, hogy egy légvétel nyomán akár csak egyetlen vírus is a tüdő mélyére jusson, a belélegzett vírusok nagy része ugyanis az orrüregben, a szájüregben és a torokban tapad meg.
A kutatók szerint ez az eredmény összhangban áll azzal a klinikai megfigyeléssel, amely szerint a tüdőgyulladás kialakulását felső légúti tünetek megjelenése előzi meg.
Mindezek alapján a tüdőgyulladás kialakulásához vezető folyamat két részre osztható:
az első szakaszban csak a felső légutak fertőződnek meg, majd a második szakaszban az ott elszaporodott vírusok mélyre jutva tüdőgyulladást okoznak.
"Ez azt is jelenti, hogy azok a vírusok, amelyek a tüdőnkbe jutva súlyos betegséget okoznak, nem egy másik betegből, hanem a saját felső légútjainkból származnak. A felső légútjainkban található vírusok tehát nemcsak más személyek felső légútjait, hanem a saját tüdőnket is megfertőzhetik" - mutatnak rá.
A betegség súlyosbodásának elkerülése érdekében a tanulmány alapján fontos a levegő víruskoncentrációjának csökkentése. "Mivel a víruskoncentrációt a saját köhögésünk is növelheti, a zsebkendőbe történő köhögés és a gyakori szellőztetés nagyon ajánlott, még akkor is, amikor egyedül vagyunk otthon.
Emellett a betegség súlyosbodásának a kockázatát jelentősen csökkentheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer is, amely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget.
Mindezek nem helyettesítik, de kiegészíthetik a jelenlegi védekezési intézkedéseket, amelyek a folyamat első szakaszának kialakulását - a felső légutak megfertőződését - igyekeznek megelőzni"- hívják fel a figyelmet a kutatók.
Annak a pontosabb megértéséhez, hogy a felső légutakból hogyan jutnak a vírusok a tüdőbe,
további kutatásokra van szükség.
A beszámoló szerint a kutatók szeretnék azt is megvizsgálni, hogyan befolyásolja a légzési mód a vírusok légúti kiülepedését. Ez hozzájárulhat a sportolók, illetve a nehéz fizikai munkát végzők között előforduló vírusterjedés megértéséhez.
(Forrás: MTI)