Bombákra szerelt kamerákat használtak a Sivatagi Vihar hadműveletben

A koalíció erői 1990 utolsó hónapjaiban a Sivatagi Pajzs (Desert Shield) fedőnevű ha

Harminc éve, 1991. január 17-én kezdődött a Sivatagi Vihar nemzetközi hadművelet azzal a céllal, hogy kiűzzék a Kuvaitot öt hónappal korábban megszálló iraki diktátor, Szaddám Huszein csapatait az emírségből. A történelem során először a televíziók élő adásban tudósítottak a harci cselekményekről.

A nemzetközi közösség elítélte az agressziót

Szaddám Huszein iraki diktátor a nyolc évig tartó, kétmillió halottat követelő, 1988-ban véget ért iraki-iráni háború után vetett szemet a kicsi, de olajban gazdag Kuvaitra. A szomszédos emírség a háború alatt bőkezűen hitelezte Bagdadot, de Szaddám nem szándékozott visszafizetni a 14 milliárd dollárra duzzadt adósságot, sőt a kiürült államkincstár feltöltésére "kárpótlást" követelt, amiért Kuvait úgymond elorozza Irak nyersolajkészleteit.

Egy évtizedekre visszanyúló vitát felújítva területi követelésekkel is fellépett, békülésről, tárgyalásos megegyezésről hallani sem akart.

Az amerikai tengerészgyalogság tüzérei bevetésre készítik elő az M-198 155mm-es tarackot az 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet során Forrás: Staff Sgt. Vance

Az iraki hadsereg akkor a világon a negyedik legnagyobb volt, amely az Irán elleni háború során tetemes amerikai segélyekben is részesült. A harcedzett elitegységek 1990. augusztus 2-án éjjel két órakor váratlanul lerohanták Kuvaitot, ahonnan az emírnek éppen csak sikerült elmenekülnie, majd a Huszein által kinevezett bábkormány "kérésére" Kuvaitot 19. tartományként Irakhoz csatolták. A nemzetközi közösség elítélte az agressziót,

az ENSZ Biztonsági Tanácsa kivonulásra szólította fel Bagdadot, majd szankciókat rendelt el, de ezek - akárcsak a diplomáciai nyomásgyakorlás - hatástalanok maradtak.

A Biztonsági Tanács 1990. november 29-én 678. számú határozatában 1991. január 15-ig adott határidőt Iraknak a kivonulásra, ezután "minden eszköz" (ideértve a katonai erő) alkalmazását megengedte az ENSZ határozatainak betartatása érdekében.

Több mint egy hónapon át bombázták az iraki állásokat

Irak ellen, Kuvait felszabadítására széles körű nemzetközi koalíció jött létre amerikai vezetéssel, amelyben 34 ország - köztük arab államok - katonái szolgáltak. A koalíció erői 1990 utolsó hónapjaiban a Sivatagi Pajzs (Desert Shield) fedőnevű hadművelet során az Irak által veszélyeztetett, a világ egyik legjelentősebb olajtermelőjének számító Szaúd-Arábiában vonultak fel.

A Biztonsági Tanács által megszabott határidő lejártakor 625 ezer szövetséges katona (közülük mintegy félmillió amerikai), 1753 repülőgép és 3680 harckocsi állt szemben 550 ezer iraki katonával, 810 repülőgéppel és 5500 harckocsival.

Az öbölháború hadműveleteinek vázlata Forrás: Wikimedia Commons/US Army Images

A támadó hadművelet tervét Colin Powell amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke vezetésével dolgozták ki, a koalíciós erők főparancsnoka a szintén amerikai Norman Schwarzkopf tábornok volt.

A Sivatagi Vihar (Desert Storm) hadművelet a Biztonsági Tanács által megszabott határidő lejárta után egy nappal, 1991. január 17-én éjjel 00.38 perckor kezdődött. A teljes légi fölényben lévő koalíció gépei több mint egy hónapon át bombázták az iraki állásokat, válaszul Szaddám Scud rakétákat lőtt ki a szaúdi amerikai állásokra, de néhány rakéta Izraelt is célba vette.

Az iraki diktátor abban reménykedett, hogy ha a zsidó állam reagál a támadásra, az arab államok Bagdad mellé állnak, de a jeruzsálemi kormány önmérsékletet tanúsított.

A polgári halottak száma ismeretlen

A szárazföldi offenzíva február 24-én indult meg. A szövetségesek 100 óra alatt megsemmisítették az iraki haderő jelentős részét, február 27-én Kuvait felszabadult. Jóllehet az előrenyomulást iraki területen is folytatni lehetett volna, az amerikai hadvezetés leállította a hadműveleteket: részben attól féltek, hogy szövetségeseik nem támogatnák Bagdad elfoglalását, de attól is tartottak - mint 2003-ban bebizonyosodott, joggal - hogy Szaddám rendszerének megdöntése anarchiába taszítaná Irakot.

A Sivatagi Vihar (Desert Storm) hadművelet a BT által megszabott határidő lejárta után egy nappal, 1991. január 17-én éjjel 00.38 perckor kezdődött Forrás: Wikimedia Commons/US Navy

Szaddám Huszein február 28-án feltétel nélkül elfogadta az összes Irakra vonatkozó ENSZ-határozatot, és ezzel az első Öböl-háború véget ért.

A történelem során először a televíziók (többek között a Cable News Network, azaz a CNN, ami jelenleg az egyik legismertebb amerikai hírcsatorna) élő adásban tudósítottak a harci cselekményekről, a nézők az "okos" (önálló célra vezérlő szerkezettel ellátott) bombákra szerelt kamerák révén még azt is láthatták, ahogy a lövedékek becsapódnak.

A koalíció erői 42 nap alatt 110 ezer légi bevetést hajtottak végre, ezalatt csak 45 gépet vesztettek. Elképesztő technikai fölényüknek köszönhetően emberveszteségük 358 fő volt, közülük száznál többen balesetben haltak meg, eltűntnek 66 katonát nyilvánítottak.

A koalíció erői 1990 utolsó hónapjaiban a Sivatagi Pajzs (Desert Shield) fedőnevű hadművelet során az Irak által veszélyeztetett, a világ egyik legjelentősebb olajtermelőjének számító Szaúd-Arábiában vonultak fel Forrás: Phan Chad Vann

Az iraki hadsereg veszteségét 85-100 ezer halottra, 80 ezer hadifogolyra, 97 vadászgépre, 6 helikopterre és 4 ezer harckocsira becsülik.

A polgári halottak száma ismeretlen, de több ezer főre tehető, a visszavonuló irakiak által felgyújtott olajkutakban keletkezett veszteség és a helyreállítás költségei több milliárd dollárra rúgtak. Irak és Kuvait viszonya csak 2003 után indult javulásnak, amikor a második öbölháborúban megdöntötték Szaddám Huszein hatalmát.

Új fejezetet nyitott a hadviselés történetében

A korábbi, az 1990-es született szakirodalomban az öbölháború szót rendszerint az 1980–1988 között lezajlott irak–iráni háborúra használták, és az 1991-est pedig számozással látták el, azaz a II. öbölháborúnak nevezték.

Ma már leginkább "öbölháborúnak" is nevezik, ami a Sivatagi Pajzs és a Sivatagi Vihar névre keresztelt hadműveleteket foglalja magában.

A harminc évvel ezelőtt, 1991-ben lezajlott háború egy új fejezetet nyitott a hadviselés történetében. Több szempontból is. A ledobott bombák mintegy tíz százaléka például úgynevezett intelligens bomba volt. Hogy ez mit takar?

Kollázsfotó az öbölháborúból Forrás: Wikimedia Commons/Acdx

Egy olyan robbanószerkezet, amit egy másik gépről irányítottak, amelyek a korábban használtakhoz képest nagyobb pontossággal rendelkeztek;

tehát a segítségükkel precízebb és fókuszáltabb légicsapásokat lehetett végrehajtani. Emellett szintén nagy számban vetették be úgynevezettt robotrepülőgépeket: ezeket elsősorban a Perzsa-öbölben úszó hadihajókról indítottak. Szintén jelentős újításnak számított a szegényített uránt tartalmazó lövedékek alkalmazása, aminek 67 százalékkal nagyobb a sűrűsége, mint az ólomnak.

(MTVA Sajtóarchívum, Origó)