Miben különbözik a Moderna a Pfizer-BioNTech vakcinától? Hogyan véd a koronavírus ellen? Mennyire hatásos?

(FILES) In this file photo taken on December 24, 2020 a person unpacks a special refrigerated box of Moderna Covid-19 at the East Boston Neighborhood Health Center (EBNHC) in Boston, Massachusetts. - A Washington law student ended up getting more than just groceries during a recent supermarket trip, after randomly receiving a Covid-19 vaccination. David MacMillan and his friend were at a Giant Food store in the US capital last week and were surprised when a worker in the supermarket's pharmacy section offered them each a shot. (Photo by Joseph Prezioso / AFP)

Engedélyezte a Moderna-vakcina használatát az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). A döntés értelmében a Moderna vakcinája lett a második szer, amelyet jóváhagyott a bizottság a BioNTech-Pfizer után. Ezzel a védőoltás 27 tagország számára válik elérhetővé. Mit kell tudni az oltásról?

Az RNS-vakcinákról röviden

A Pfizer-BioNTech készítményéhez hasonlóan a Moderna által fejlesztett, mRNA-1273 néven forgalomba hozott vakcina is egy RNS-alapú védőoltás.

Az RNS-oltások hasonlóan működnek, mint a tradicionálisak: az immunválasz kiváltásával antitesttermelésre ösztönzik a szervezetet. Van azonban egy nagyon fontos különbség.

Az RNS-vakcinák a szervezettel állíttatják elő azokat a vírusfehérjéket, amik beindítják az immunrendszert.

Ehhez az úgynevezett hírvivő RNS-re (angolos rövidítéssel mRNS) van szükség. Működése nagyon röviden a következőképpen foglalható össze: az mRNS leolvassa a génekről, milyen fehérjéket kell előállítani, majd a kapott „tervrajzot" továbbítja a fehérjegyárhoz (riboszómához), ahol elkészül a kívánt termék.

A hírvivő RNS a koronavírus egyik létfontosságú komponensének, a tüskefehérjének az összeszereléséhez szükséges információkat hordozza. A kutatók a hírvivő RNS-t lipidburokba csomagolják, és a vakcinával tulajdonképpen ezt adják be nekünk. Az mRNS-t szállító lipidet a sejtjeink felveszik, és megkezdődik bennük a tüskék gyártása.

A koronavírus tüskéje önmagában nem ártalmas, viszont alkalmas arra, hogy felkészítse az immunrendszert a kórokozó elleni harcra.

Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Frankhoemann/Sven Simon

Nem épül be az örökítőanyagba

Az RNS-alapú oltások elkészítéséhez nincs szükség a teljes vírusra, elég a tüskefehérjét kódoló génszekvencia birtokában lenni. Többek között ezért is fejleszthették ki ilyen gyorsan a szert.

Amellett, hogy gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb előállítani őket, az RNS-vakcinák biztonságosabbak is; mivel nem tartalmazzák a vírus komplett génállományát, elméletileg sem okozhatnak fertőzést, még nagyon gyenge immunrendszer esetén sem.

A közvélekedéssel ellentétben a hírvivő RNS nem képes beépülni a génállományba, a molekula 72 órán belül elbomlik.

Forrás: AFP/Joel Saget

Kiemelkedő hatásosság

A klinikai próbák harmadik szakaszában összesen 30 420 embert vizsgáltak, közülük 14 550-en vakcinát, míg a többi önkéntes placebót kapott. A vizsgálatba a magas kockázatúnak számító krónikus betegeket is bevonták. Korcsoportok tekintetében 18 év feletti egyéneket és 65 évnél idősebbeket is vizsgáltak. A vakcina kétdózisú, melyet 28 nap eltéréssel szükséges beadni.

A teljes megfigyelt populációt nézve a vakcina 94 százalékos védettséget ad a COVID-megbetegedés ellen.

A súlyos szövődmények ellen az oltóanyag 100%-ban védelmet nyújtott. A kezdeti védelem kialakulása az első dózist követő 14. nap után figyelhető meg.

Súlyos mellékhatásokról nem számoltak be, az enyhe (oltási hely fájdalma, pirosodás, duzzanat) vagy közepes (fejfájás, izomfájás, láz) mellékhatások is 1-3 napos intervallumban elmúltak.

Forrás: AFP/Justin Tallis

A Moderna készítménye -20 Celsius fokos tárolást igényel. Ezen a hőmérsékleten 6 hónapig eltartható.

A fejlesztő 2021-ben 1 milliárd vakcina gyártását és szállítását tervezi. A Moderna vakcinája az Európai Unióban alkalmazásra ajánlott második olyan oltóanyag, amely az uniós gyógyszerügynökség szerint hatékony az új típusú koronavírus ellen.

Az amszterdami székhelyű EMA december 21-én ajánlotta forgalmazásra az amerikai Pfizer gyógyszergyár és német partnere, a BioNTech által kifejlesztett vakcinát, amelyet karácsony óta alkalmaznak az uniós tagállamokban. A Moderna vakcinájának európai uniós használatát az EMA ajánlását követően az Európai Bizottság hagyta jóvá 2021. január 6-án.