A PNAS tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ez azt bizonyítja, hogy a kvantumfizika közvetlenül befolyásolhatja a sejtek biokémiai reakcióját; amit a tudósok régóta feltételeztek, de még nem látták működés közben.
A halvány fényvillanásokra érzékeny, egyedi mikroszkóp segítségével a csapat megfigyelte, hogy egy speciális fényérzékeny anyagot tartalmazó sejtkultúra dinamikusan reagál a mágneses mező változásaira. A kutatók által a laboratóriumban észlelt változás pontosan megegyezik azzal, ami várható lenne, ha egy furcsa kvantumhatás lenne a felelős ezért a reakcióért.
Semmit nem módosítottunk vagy adtunk hozzá ezekhez a sejtekhez
– mondta Jonathan Woodward biofizikus a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Úgy gondoljuk, hogy erős bizonyítékaink vannak arra vonatkozóan, hogy egyfajta kvantummechanikai folyamatot figyeltünk meg.
A kérdés azonban az, hogy hogyan képesek a sejtek, különösen az emberi sejtek, reagálni a mágneses mezőkre? Noha erre számos hipotézis létezik, sok kutató úgy gondolja, hogy
a képesség egy egyedülálló kvantumreakciónak köszönhető, amely a kriptokróm nevű fotoreceptorokat tartalmazza.
A vándormadarak és a kutyák, illetve más fajok esetében ez függ össze a mágneses mezők érzékelésének titokzatos képességével. A kriptokrómok ugyanis olyan fényérzékeny molekulák, amelyek baktériumokban, növényekben és állatokban fordulnak elő.
Az állatokban a szervezet cirkadián (közel napi) ritmusainak szabályozásában játszanak szerepet.
Bár az emberek nem látják a mágneses tereket, de úgy tűnik, a sejtjeink határozottan tartalmaznak kriptokrómokat. Tehát felmerül a kérdés: talán mégis képesek lehetünk valahogyan érzékelni a Föld mágneses mezejét? Ennek bizonyítására a kutatók a kirptokrómokban bekövetkező reakció működését vizsgálták. Eszerint akár a gyenge mágneses mezők is közvetetten befolyásolhatják a biológiai folyamatokat.
A mai napig nincs közvetlen kísérleti bizonyíték a sejtek radikális párreakcióira gyakorolt mágneses hatásokra, amelyek az élő rendszerek alapvető építőkövei
– mutatott rá Woodward. – Most azonban közvetlen kapcsolatot mutattunk az oldatban mért kémiai reakciók mágneses mező hatása és az élő sejtekben lejátszódó kémiai reakciók között.
Rókák és kutyák, de néhány főemlős, halak és férgek megfigyelése is arra utal, hogy azok képesek érzékelni a Föld mágneses mezejét.
A rókák például sikeresebben kapják el az egereket, ha északkeleti irányba ugranak rájuk.
Egyelőre azonban semmi sem biztos. Az emlősök mágneses érzékelésének megértéséhez ezért még további kutatásokra van szükség.