A sikeres terhességhez az apa egészsége is hozzájárul

Senkit sem lep meg, hogy az anyai egészség befolyásolja a termékenységet, de csaknem egymillió terhesség áttekintése alapján kiderült, hogy a vetélések és halvaszülések szorosan összefüggenek az apa egészségével is. A metabolikus szindróma legalább három jegyét felmutató apák magzatainak akár a negyede is elvetélhet.

A terhességek több mint negyede sikertelen lehet – a méhen kívül tapad meg a magzat, illetve vetéléssel vagy halvaszüléssel végződik a terhesség –, ha a leendő apa egészségi állapota rossz. A Human Reproduction című folyóiratban közölt kutatás azokat a férfiakat tekintette rossz egészségi állapotúnak, akik a metabolikus szindróma legalább három olyan jegyét mutatják, mint az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, vagy a magas koleszterinszint.

A 2009 és 2016 közötti időszakból csaknem egymillió USA-beli terhességet áttekintő retrospektív tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a metabolikus szindrómával diagnosztizált férfiak partnereinek terhessége fokozott eséllyel végződik sikertelenül. Számszerűen:

a metabolikus szindróma egyetlen ismérvét sem mutató férfiakkal összehasonlítva a szindróma egy, kettő, illetve három vagy több komponensét felmutató férfiak esetében a magzat elvesztésének kockázata 10, 15, illetve 19 százalékkal adódott magasabbnak.

A kutatást irányító Michael Eisenberg, a Stanford Egyetem (Kalifornia, USA) orvosi karának tanára így nyilatkozott: „Jó ideje ismeretes, hogy az anya egészségi állapota befolyásolja a fejlődő magzatot, és hatással van a szülés körüli eseményekre. Azonban ez az első olyan tanulmány, amely számszerűen megmutatja, hogy az orvosi problémákkal küzdő férfiaktól fogant terhességek gyakrabban végződnek méhen kívüli beágyazódással, spontán vetéléssel vagy halvaszüléssel, és a kockázatnövekedés arányos az orvosi problémák számával."

Forrás: AFP

„A férfiak általunk vizsgált csoportjában a terhesség elvesztésének kockázata 17 százalék volt azoknál a pároknál, ahol a férfi a metabolikus szindróma egyetlen ismérvét sem mutatta, ám ez az arány 21 százalékra nőtt, ha a férfi a szindróma egy komponensét, 23-ra, ha kettőt, és 27-re, ha annak három vagy több összetevőjét mutatta – folytatta Eisenberg. – Bár tanulmányunk nem bizonyító erejű arra nézve, hogy az apa rossz egészségi állapota idézi elő a terhesség elvesztését, mindenképpen rámutat egy ilyen összefüggésre.

Az eredmények klinikai tanulsága az, hogy a fogantatás előtti termékenységi tanácsadás során a férfipartnerről sem szabad elfeledkezni, mivel az ő egészségi állapota is jelentős lenyomatot hagy a terhesség kimenetelén."

Forrás: AFP

A kutatás

A kutatók az USA-beli egészségbiztosítási kifizetéseket elemezték összesen 958 804 terhességgel kapcsolatban. A metabolikus szindrómán kívül egyéb idült egészségkárosodásokról, így a krónikus obstruktív tüdőbetegségről (COPD), a depresszióról és a szívbetegségről is gyűjtöttek adatokat. Valamennyi férfialany esetében kiszámították az idült egészségi problémákból adódó teljes terhelést, amelyben szerepet játszott az életkoron kívül a szívelégtelenség, szívroham, érrendszeri betegségek, vese- és májbetegségek, rák, stroke és elbutulás jelenléte a kórtörténetben. A számításokat úgy igazították, hogy a terhességet potenciálisan befolyásoló egyéb egészségi faktorok – anyai életkor, általános egészségi állapot, testsúly, illetve mindkét szülő dohányzási szokásai – hatását kiegyensúlyozzák.

A tanulmányban szereplő férfiak 4.6 százaléka volt 45 évnél idősebb, és 23.3 százalékuk mutatta a metabolikus szindróma legalább egy ismérvét a fogamzást megelőzően. A vizsgált terhességek közül 785 809 végződött élveszüléssel, és 172 995 – az összes terhesség 22 százaléka – veszett el méhen kívüli terhesség, vetélés vagy halvaszülés miatt. A várakozásnak megfelelően a sikertelen terhességek aránya nőtt az anyák életkorának és egészségi problémáinak függvényében. Az apai életkorral és egészséggel való összefüggés azonban az anyai hatás leválasztása után is megmaradt.

Forrás: Pixabay

Hogy az apa egészsége pontosan milyen mechanizmus útján szólhat bele a terhesség sikerébe, egyelőre ismeretlen.

"Elképzelhető, hogy az apa rossz egészségi állapota és egészségtelen életmódja kedvezőtlenül befolyásolja a sperma genetikai tartalmát és génjeinek kifejeződését, és ez beleszólhat a méhlepény működésébe is. Okozhatja például a megfigyelt terhességvesztéseket az, hogy a méhlepény nem működik megfelelően – vázolja a legvalószínűbbnek tűnő lehetőséget Eisenberg.

Azt például már tudjuk, hogy az apai dohányzás és étrend befolyásolja a sperma minőségét."

A szerzők felhívják a figyelmet a tanulmány bizonyos korlátaira. Nem biztos egyebek mellett, hogy az egészségbiztosítási adatbázisok pontos és megfelelően részletes információt tartalmaznak a diagnózisokkal kapcsolatban, és nem szerepelnek bennük azok a korai terhességmegszakadások, amelyek nem eredményeztek biztosítási eseményt, bár a vetélések, halvaszülések és méhen kívüli terhességek gyakorisága a vizsgálati populációban nagyjából megfelelt az egész USA-ra vonatkozó becsléseknek. Fennáll továbbá, hogy mivel az USA egészségügyi rendszerének sajátosságaiból fakadóan a felhasznált adatbázisban csak az alkalmazásban álló és magánbiztosítással rendelkező polgárok adatai szerepelnek, az eredmények nem vonatkoztathatók a teljes népességre.

Végezetül pedig az effajta nyilvántartásból hiányoznak az anyagi-demográfiai státuszra, az etnikai hovatartozásra és az esetleges szerhasználatra vonatkozó információk.