A norvég idegtudósok alaposan megvizsgálták az egészségünk lehetséges következményeit, tehát azt, hogy mire számíthatunk, ha ébren töltjük az éjszakáinkat valami oknál fogva. A teszt során a kutatók huszonegy egészséges, fiatal férfit toboroztak, akiket egy sor diffúziós tenzor képalkotó (DTI) vizsgálatnak vetettek alá.
Ezzel a módszerrel lehetővé vált az agy vízmolekuláinak és azok környezetének a mikroszkopikus szinten történő tanulmányozása, amely az idegrendszer egészségére is utal.
Az önkéntesek 23 órán át ébren maradtak bizonyos kontrollfeltételek mellett: a vizsgálat során nem ihattak alkoholt és koffeint, de a nikotint is kerülniük kellett, és a DTI-vizsgálat előtt nem ehettek semmit.
Egy korábbi, 2015-ös tanulmány már rámutatott az agy belsejében lévő fehérállomány „jelentős" változásaira egy alvás nélkül eltöltött éjszaka után; de megállapította azt is, hogy
„az alváshiány széles körű frakcionált anizotropiával járt", ami a vízmolekulák diffúziójának irányítottságát jelöli.
Más szóval: az agyban lévő „összekapcsolhatósági" hálózatok romlása következett be, tehát azt a fajta érzés, mint amikor megpróbáljuk összeszedni a gondolatainkat, de nagyon nehezen megy.
A PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a tudósok változásokat észleltek az egész agyban, beleértve a kérgestestet (Corpus callosum), az agytörzset, a talamuszt, a fronto-temporális és a nyakszirti traktusokat.
Az azonban egyelőre nem egészen világos, hogy mennyire tartós ez a kár: helyre tudja-e állítani például a következő éjszakai hosszú alvás az összes addig okozott kárt?
Felmerül az a kérdés is, hogy más tényezők milyen mértékben járulnak hozzá az idegszövetünk felépítésének ilyesféle elmozdulásaihoz.
Az a hipotézisünk, hogy az egy éjszakai alváshiány feltételezett hatása a fehérállomány mikrostruktúrájára rövid távú és visszafordulhat egynéhány „normál" éjszakai alvás után
– magyarázta Torbjørn Elvsåshagen, a tanulmány vezető szerzője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Feltételezhető azonban, hogy a krónikus alváselégtelenség hosszabb ideig tartó változásokhoz vezethet az agy szerkezetében, de ezt még tisztázni kell.
A tesztalanyok közül kettő nem ugyanazt az agyi mintázat viselkedést mutatta, mint a többiek, ami a tudósok szerint azt jelzi, hogy talán néhányunk teste jobban védett az alváshiány hatásaitól.
Hozzáteszik azonban, hogy ez egy viszonylag kis mintán végzett tanulmány, ezért az eredményeit nem szabad szó szerint értelmezni és általánosítani. Épp ezért a szakemberek úgy döntöttek, hogy folytatják a kutatást.