Rendkívül értékes kincseket rejtett a lengyel kukoricatábla

A középkori kincseket még most próbálják meg beazonosítani

Ezüstrudakkal, aranygyűrűkkel és ezüstérmék ezreivel teli középkori kincsre bukkant egy régész a lengyelországi Słuszkówban. Az értékes tárgyi leletek egy kukoricatábla alatt rejtőztek a földben.

A nyugat-közép-lengyelországi faluban talált, közel kilencszáz éves kincs egy egyedülálló leletet is rejtett: egy arany gyűrűt, amelyre cirill betűs felirattal a következőket vésték: „Uram, segítsen a szolgád, Mária." A tudósok szerint az ékszer egykor egy hercegnőé lehetett.

Négy aranygyűrűt találtak a lelőhelyen Forrás: Adam Kędzierski

A most felfedezett kincsek több mint 6600 tételből állnak: ezüstpénzekből és vékony ezüstrudakból, amelyeket három vászonzacskóba csomagoltak, kosárba tettek, majd egy kerámiaedénybe rejtettek

– mondta Adam Kędzierski, a Régészeti Intézet régésze és a Lengyel Tudományos Akadémia munkatársa a LiveScience online tudományos portálnak.

Kędzierski azt is elárulta, hogy egy helyi pap segítsége nélkül biztosan nem találta volna meg azokat. A kutató ugyanis 2020 novemberében Słuszkówba látogatott, hogy többet megtudjon egy másik középkori, 1935-ben feltárt kincsről; az egyik legnagyobbról, amit Lengyelországban valaha találtak. Bár annak a pontos helyét soha nem jegyezték fel, ám Kędzierski remélte, hogy megtalálja és lefényképezheti egy készülő könyvhöz. Ott tartózkodása alatt azonban véletlenül beszélt Jan Stachowiak tiszteletessel, aki megosztott vele egy pletykát egy másik kincs lehetséges helyéről.

Miután Kędzierski és csapata fémdetektorral elkezdte felfedezni azt a területet, ahol a kincset eltemették, majd egy kis árkot ástak ki a falu kukoricatábláján.

Itt találtak egy kerámiaedényt, amely az újonnan felfedezett leleteket rejtette.

6500 középkori érmét találtak a régészek Forrás: Adam Kędziersk

Maga az edény csak 30 centiméter mélyen bújt meg a föld alatt, és szinte teljes épségében megmarad, csak a fedél, vagyis a felső része hiányzott

– mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy miután felismerték a lelet hihetetlen értékét, kihívták a helyi önkéntes tűzoltókat, hogy vigyázzanak arra, amíg az ásatás befejeződik.

Az érmék többsége keresztdénár néven ismert ezüstpénz, egy nagy kereszt képével verték és keletkezésük a 11. század végére vagy a 12. század elejére datálható. A kincsek között cseh, dán, magyar és német érmék is voltak, köztük III. Henrik német király dénárja.

A legritkább érmék a dénárok, amelyeken Sieciech magas rangú lengyel államférfit láthatjuk, aki I. Ulászló Herman, lengyel fejededelemet szolgálta 1079 és 1102 között

– magyarázta Kędzierski. – Ám a legnagyobb szenzációnak négy aranygyűrű számít, köztük a cirill betűs feliratú ékszer egy Maria nevű nőről.

A középkori kincseket még most próbálják meg beazonosítani Forrás: Adam Kędzierski

Hangsúlyozta, hogy az ezüst csecsebecsékkel ellentétben az arany ékszerek rendkívül ritkák voltak Lengyelországban a kora középkori időszakban.

A kutatók most elemzik és megpróbálják pontosan beazonosítani az arany- és ezüstdarabokat, valamint a lenvászon zacskókat és a kosarat.

A második kincsestár felfedezése Słuszkówban pedig arra utalhat, hogy a falu fontosabb szerepet játszhatott a történelemben, mint ahogy azt korábban a történészek gondolták.