Több mint félmillió éve szokatlanul meleg volt az Arktisz

Grönlandi tájkép. Az olvadó jég miatt nyaranta évről-évre egyre több olvadékvíz keletkezik

A mainál melegebb volt az Északi-sarkvidék az 588-549 ezer évvel ezelőtti időszakban: a világot ekkor jellemző hideg periódus ellenére ebben a régióban enyhébb volt az időjárás - állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói.

Egészen más körülmények uralkodtak ott, mint ma

A Gina Moseley geológus vezette csoport Grönland északkeleti részén lévő barlangokból vett talajmintákat elemzett, eredményeikről a Science Advances című tudományos lapban számoltak be. A 80. északi szélességi körön, 35 kilométerre Grönland partjaitól megtalálható barlangban egy különleges üledéktípusra (sinterre) bukkantak.

Ez a cseppkövekkel rokon barlangi üledék azokkal szemben lapos lerakódásokat képez, amelyek egy lassan folyó vízrétegből kristályosodnak ki - mondta el Moseley szerdán.

Grönlandi tájkép. Az olvadó jég miatt nyaranta évről-évre egyre több olvadékvíz keletkezik Forrás: Orvar Atli

Már az ilyen lerakódás létezése is azt mutatja, hogy ott korábban egészen más körülmények uralkodtak. Ahol most permafroszt (állandóan fagyott) talajú, hideg sarkvidéki síkság található,

ott egykoron jóval melegebb és nedvesebb lehetett.

Az üledék keletkezésének kora 588-549 ezer évvel ezelőttre tehető, amikor a Földet a mainál jóval hidegebb klíma jellemezte.

Jóval nedvesebb és melegebb volt a klíma

Grönland gleccsereinek eddigi furatmintái legfeljebb 128 ezer évvel ezelőttre nyúltak vissza. A jóval régebbi időszakot megidéző mostani barlangi adatok szerint az Északi-sarkvidék a Földnek a Naphoz képest akkori állása miatt szokatlanul meleg volt. A magasabb hőmérsékletek hatására csökkent az Arktisz tengerjegének kiterjedése.

Grönlandi táj nyáron Forrás: AFP/Hemis/Roy Philippe

Az ezekből a jégmentes vizekből elpárolgó nedvesség Grönland északkeleti része felé áramlott - mondta Moseley. Ez a lelet összeegyeztethető más régiókból származó eredményekkel is,

amelyek szerint az északi-sarkvidéki szélességi körök akkoriban valóban melegebbek voltak,

mint a bolygó más területei. Egyes leletek szerint ebben az időszakban megolvadt a permafroszt talaj Szibériában és megnövekedett a planktontermelődés a Bajkál-tóban.

A Bajkál-tó repedezett jégpáncélja Forrás: Tour Radar

A 600 ezer éve zajló folyamatok alapján a maihoz képest 3,5 Celsius-fokkal lehetett melegebb.

Ugyanakkor az akkori felmelegedés megmutatja, milyen gyorsan következhet be ott a helyi klíma változása. "Az Északi-sarkvidék több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. A jövő szempontjából kiemelt jelentőségű annak megértése, hogyan vált ez az érzékeny régió egy ilyen melegebb világgá" - mondta a szakértő.

(Forrás: MTI/APA)