A vitatott szöveget paleohéber nyelven írták tizenhat bőrtöredékre. A leletet Moses Wilhelm Shapira, jeruzsálemi székhelyű régiségkereskedő vitte 1883-ban Európába. Megmutatta egy német tudósokból álló bizottságnak, akik arra jutottak, hogy bizonyára hamisítvány.
Shapira ezután Nagy-Britanniába utazott, ahol megpróbálta eladni a töredékeket a British Museumnak egymillió fontért.
A múzeumban dolgozó szakértők azonban megerősítették, hogy a forrás nem eredeti, ezért elutasították az ajánlatát. Shapira egy évvel később öngyilkos lett Hollandiában. Halála után az özvegye egy Bernard Quaritch nevű könyvkereskedőnek adta el a szöveget. Az eredeti lelet azonban 1900 körül elveszett.
Idan Dershowitz, a németországi Potsdami Egyetem munkatársa azonban a Zeitschrift für die Alttestamentliche Wissenschaft folyóirat márciusi számában megjelent cikkben, illetve egy közelmúltban publikált könyvben felvetette, hogy a szöveg nemcsak eredeti, hanem egyenesen Mózes ötödik könyvének elődje.
A forrásra „Mózes búcsúbeszédeként" hivatkozik, amely egy olyan történetet mesél el, amelyben Mózes, Isten parancsára, meghódítja Szihón királyságát.
Ezután Mózes és az izraeliták megtámadják Szihónt, megölnek mindenkit és elfoglalják a király összes városát; ez egy rövid és egyértelmű elbeszélés, írta Dershowitz a közelmúltban megjelent könyvében, amit a LiveScience online tudományos portál idéz.
Hozzátette: bár a szöveg rövidebb, mint Mózes Ötödik könyve, de ugyanazt a történetet mutatja be, és a kutató szerint tartalmazza a tízparancsolatot.
Dershowitz számos érvvel próbálja alátámasztani a szöveg hitelességét:
A LiveScience több szakembert is megkérdezett a felvetés kapcsán, de a legtöbben azt mondták, hogy a szöveg valószínűleg hamisítvány. Az egyik legnagyobb kétséget az jelenti, hogy miután az eredeti szöveg több mint egy évszázada elveszett, ez lehetetlenné tette bármilyen tudományos vizsgálat elvégzését.