Tigriscsíkokra hasonlító, rejtélyes jelenségre bukkantak Etiópiában

A magasból talán a tigris csíkjaira hasonlít a természeti jelenség

Ha meg akarjuk jósolni, hogy az éghajlatváltozás hatására hogyan alakul bolygónk jövője, akkor jobban meg kell értenünk, hogy mi történt a Földön korábban, akár százezer évvel ezelőtt. Az etiópiai felvidék utolsó jégkorszakára vonatkozó új kutatások éppen ezt segítik. A felmérések a geológiai kérdések megválaszolása mellett felvetettek egy újabbat is: vajon mi hozhatott létre gigantikus kőcsíkokat a Bale-hegységben található Sanetti-fennsíkon?

A gleccser munkáját jelzik

A kutatás részeként a tudósok megvizsgálták az etiópiai Bale- és Arsi-hegység úgynevezett bordás moréna mintáját. A moréna a gleccserek vagy mozgó jégtakaró által szállított, a puhább kőzetekből felmart és lerakott kőzettörmelék.

A gleccser munkáját a vándorkövek mellett ez, az akár hátságokat, dombvidéket alkotó törmelék jelzi, ami lehet kavics, homok vagy agyag is.

A szakemberek a fizikai elrendezésüket tanulmányozták: megállapították a klór izotópban mért bomlás mértékét, ami azt jelezte, hogy a múltbeli gleccserek „nem lehettek szinkronban más, hasonló hegyvonulatokkal".

A magasból talán a tigris csíkjaira hasonlít a természeti jelenség Forrás: (Alexander R. Groos/Digital Globe Foundation

Eredményeink azt mutatják, hogy a déli Etióp-felföld gleccserei 40 ezer és 30 ezer évvel ezelőtt érték el maximális kiterjedésüket, tehát valószínűlg több ezer évvel korábban, mint máshol, a világ hegyvidéki régióiban

– mondja Alexander Groos, a svájci Berni Egyetem gleccserkutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.

Hozzátette: noha ezeket a hegyvidékeket ma már nem borítja jégtakaró, 42 ezer és 28 ezer évvel ezelőtt (évezredekkel a legutóbbi időszak előtt, amikor a jégtakarók messze húzódtak a pólusoktól) akár 350 négyzetkilométernyi gleccser is befedhette őket.

Hatással volt a biológiai sokféleségre

A kutatók szerint a viszonylag korai lehűlést és a gleccser megjelenését valószínűleg a csapadék és a hegyvidéki jellemzők eltérései okozták. Más szóval, ebben az időben nem a hőmérséklet volt a gleccserek mozgásának egyetlen mozgatórugója Kelet-Afrikában.

A Science Advances és a Earth Surface Dynamics tudományos szaklapokban publikált tanulmányok szerint az ilyen felismerések segíthetnek megérteni, hogy

mi történhet ezután, és milyen hatással bírt a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra.

A sziklák és bazaltoszlopok által alkotott hatalmas kőcsíkokat közvetlenül az egykori jégsapka területén fedezték fel. Ezek a csíkok legfeljebb ezer méter hosszúak, tizenöt méter szélesek, illetve két méter mélyek. A tudósok a trópusokon még soha nem találkoztak hasonlókkal.

Terepi munkák a Bale-hegységben Forrás: Groos et al., Earth Surface Dynamics, 2021

Ezeknek a kőcsíkoknak már a létezése is meglepett minket egy trópusi fennsíkon, mivel ekkora, úgynevezett periglaciális morfológiai képződményeket korábban csak a mérsékelt égövről és a sarki területekről ismertünk, amelyek fagypont körüli talajhőmérsékletekkel társultak

– mutatott rá Groos.

Egy másik megközelítés szerint az etióp hegyvidék az utolsó jégkorszakban végbement folyamataiban is különbözik az akkori, közvetlen szomszédaitól.

A tudósok úgy gondolják, hogy ezek a csíkok a jégsapka közelében lévő talaj időszakos fagyásának és felengedésének természetes következményei lehetnek.

Ehhez azonban a talaj és a levegő hőmérsékletének jelentős csökkenésére volt szükség, ami felvetésük szerint vagy a trópusi magas hegyek akkori lehűlésére volt jellemző, vagy regionális jelenséget képviselt.

És bár a szakemberek ennek eldöntéséhez folytatják a kutatásaikat, azt már most hangsúlyozták: „megállapításaik kiemelik a helyi éghajlati viszonyok megértésének fontosságát".