A legerősebb kétéltű egy milligramm mérge két elefántot is megölne

Egyetlen egyed akár 20 embert vagy két kifejlett afrikai elefántbikát is képes lehet megölni.

Mi köze a „láthatatlan víznek" a terráriumban élő békákhoz? - tette fel a kérdést a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium, amely a pandémiára való tekintettel a többi intézményhez hasonlóan zárva tart. Közösségi oldalukon azonban igyekeznek minden nap érdekes és izgalmas információkkal szolgálni az állatkert mindennapjaiból. Például a békák bőrlégzéséről és a nyílbékafélékkel kapcsolatos, kevésbé ismert tényekről.

A kifejlett kétéltűek tüdővel lélegeznek, és a tüdő légzőfelszíne azonban nem elég nagy a szervezet számára szükséges gázcsere lebonyolításáho, írja honlapján a Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium. Hozzáteszik, hogy a kétéltűek légzésében ezért fontos szerepe van a bőrnek is.

A nyílméregbékák neve onnan ered, hogy a dél-amerikai törzsek indiánjai az állatok bőréből kiválasztódó mérget nyilaik végére kenik, és azzal vadásznak Forrás: AFP/Carlos Julio Martinez

A bőrlégzés feltétele, hogy a kültakaró nedves, nyálkás legyen, hiszen csak így juthatnak át rajta a légzési gázok

– tájékoztatott az állatkert. – Pontosan ezért a pécsi terráriumukban minden nap fontos a párásítás.

A nyílméregbékák szaporodása is vízhez kötött, amelyeket közelről is meg lehet figyelni a pécsi létesítményben. A szakemberek elárulták, hogy a párzás és a peterakás a szárazföldön történik; utóbbit követően a peték védelme a hím feladata, a kikelő ebihalakat a hátán viszi a legközelebbi tócsához. Ezt az állatkert fotókkal is illusztrálta.

A következő képek a Pécsi Állatkertben készültek. De mit is láthatunk? Forrás: Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium

A sávos nyílméregbéka petéit a lerakás után Petri-csészébe helyezzük, és folyamatosan nedvesen tartjuk, hiszen ha kiszáradnak, az a pusztulásukhoz vezet

– magyarázták. – A petékből körülbelül két hét elteltével kelnek ki az ebihalak, amelyek idővel elkezdenek kinőni a lábaik és elveszítik farkukat, majd bekövetkezik teljes átalakulásuk.

Az állatkert hozzátette: az ebihalak kikelése és teljes átalakulása között mintegy 45 nap telik el.

A fiatal, kis méretű békák szüleiktől külön cseperednek.

Fontos, hogy őket nem szabad még nagy méretű terráriumban elhelyezni, hogy könnyen megtalálják a táplálékot. Ők már szüleikhez hasonló étrenden élnek, például vitaminozott muslincán.

A mérget nem a béka szervezete termeli

A rettenetes nyílméregbéka a természetben kizárólag Kolumbia egyes területein őshonos békafaj. Több színváltozata ismert, a leggyakoribbak a citromsárga színű egyedek. Az egyik legnagyobbra növő nyílméregbéka, testhossza az 5,5 centimétert is elérheti. A nőstények kicsivel nagyobbak és robusztusabbak a hímeknél. A legerősebb mérgű kétéltű, egyes számítások szerint egy milligramm mérge elegendő lenne 20 ember vagy 2 elefánt megöléséhez. A batrachotoxin nevű vegyületet nem a béka szervezete termeli, hanem táplálékából (különböző hangyafajokból) nyeri azt ki. Az indiánok nyílméreg készítéséhez előszeretettel használták ezt a fajt és közeli rokonait.

(Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium)

A szakemberek megjegyzik azonban, hogy

a nyílméregbékákról keveseknek jut eszébe a víz, sokkal inkább a méreganyag, melyet a táplálékból szereznek be, majd a szervezetükben raktározzák.

Ez a táplálék többek között az úgynevezett rettenetes nyílméregbéka (Phyllobatesterribilis), mint a legerősebb mérgű békafaj esetében főleg hangyákból áll. A táplálékul szolgáló rovar viszont az általa fogyasztott növényekből jut hozzá a méreghez.

Fontos információ, hogy fogságban a nyílméregbéka egyáltalán nem jelent veszélyt gondozói számára: elveszíti mérgét, ha nem mérgező rovarokkal (például tücsök, muslica) etetik.