A teve púpjában nem víz van, hanem zsírszövet tölti ki, tájékozatta szerkesztőségünket a Pécsi Állatkert. Azt is elárulták, hogy a púpok teltsége az állat kondíciójának a függvénye.
A púpokban tárolt zsír egyrészt segít átvészelni az átmeneti táplálékhiányt, másrészt a vizet is praktikusabb így tartalékolni, mintha a púp „víztartályként" működne.
A zsírok lebontásakor ugyanis a szervezetben kémiai úton víz, úgynevezett anyagcserevíz is keletkezik. Egy kiló zsírból csaknem másfél liternyi vizet nyerhet a szervezet. Nem véletlen, hogy sok más sivatagi állat is rendelkezik „zsírdepókkal".
A tevéket gyakran emlegetik a sivatag hajójaként, nem véletlenül.
Köztudott, hogy rendkívül jól bírják a szárazságot. Ez azt jelenti, hogy akár egy hétnél is tovább képesek életben maradni a tikkasztó hőségben anélkül, hogy akár egy csepp vizet is innának.
A tevék szárazságtűrő képessége persze nemcsak a már említett zsírtartalékra vezethető vissza, hanem például az állatok viselkedésére, szervezetük víztakarékos működésére, vagy például vörösvértesteik tulajdonságaira. Ez utóbbi a kulcsa annak, hogy
a tevék szervezete kitűnően tűri a kiszáradást.
Ha egy ember a testsúlyának 12 százalékát kitevő vizet veszít, életveszélyes állapotba kerül. A teve azonban 30-40 százaléknyi vízveszteséget is képes elviselni. Ilyenkor persze a vér víztartalma is lecsökken, besűrűsödik, ahogy a fizika mondja, megnő a viszkozitása, azaz a belső súrlódása.
A teve keringése mégsem omlik össze, mert a vörösvértestek az emlősöknél általában szokásosnál kisebbek, ráadásul nem kerek, hanem ovális alakúak, „áramvonalasabbak", mint más emlősöknél.
Arról már nem is szólva, hogy ezek a sejtek akkor sem pukkadnak ki, ha két és félszeresükre dagadnak, ami akkor hasznos, amikor a teve végre vízhez jut, és teleissza magát. Ilyenkor ugyanis néhány perc alatt akár 90-120 litert is felhörpinthet.
A Pécsi Állatkertben két dromedár (egypúpú teve) él, Marica és Géza.
Ahogy azt a szervezet elárulta, a dromedár eredeti elterjedési területe Észak-Afrika és az Arab-félsziget, de emberi közvetítéssel a világ más tájaira, például Ausztráliába is eljutott. A ma élő összes egypúpú teve háziasított, vagy visszavadult állat, a vad ős napjainkra kipusztult.
A dromedár száraz területek lakója, tökéletesen alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez.
Az állat megvastagodott ajkai segítségével a durva, tüskés növényeket is el tudja fogyasztani. Hosszú, kétsoros szempillái megvédik az állat szemét attól, hogy homok kerüljön bele. Homokvihar esetén képes orrlyukait lezárni. Térdein a bőr megvastagodott, megkeményedett, így nem égeti meg a forró homok, amikor lefekszik.