Az Ad26.COV2.S nevű vakcinát a Johnson & Johnson tulajdonában lévő belga Janssen Pharmaceuticals fejlesztette.
A magyar hatóságok februárban engedélyezték a Janssen-vakcinát, ami itthon hatodikként kapta meg az engedélyt. Egy hónappal később egyébként az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) is jóváhagyta, és forgalmazásra ajánlotta az oltóanyagot. Magyarország összesen 4,3 millió dózist kötött le belőle.
Különlegessége abban rejlik, hogy két dózis helyett csak egyet kell beadni.
Másik nagy előnye, hogy nem igényel fagyasztást; 2-8 Celsius-fokon három hónapig tárolható, -20 Celsius-fokon pedig két évig is eláll. A védelem a vakcina beadását követő második héten már kialakul.
Az oltás a 18 év feletti korosztálynak adható. Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta, hogy a vakcinával azok is olthatók, akik korábban átestek már a betegségen, illetve azok is kaphatják az oltást, akik krónikus betegek. A várandósság és a szoptatás egyelőre még ellenjavallt.
A vakcina összességében 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19-betegség mérsékelt és súlyos formáinak, és 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen az Egyesült Államokban és hét másik országban, nagyjából 43 000 önkéntesen végzett teszteken.
Fontos megjegyezni, hogy az oltóanyag az oltottak 100 százalékát megvédte a COVID-19 okozta halálozástól.
A klinikai vizsgálatok alapján a vakcina biztonságos, nincsenek súlyos mellékhatásai, számítani kell ugyanakkor kisebb oltási reakciókra. Ilyen az injekció helyén fellépő fájdalom és bőrpír, fáradtság, izomfájdalom és hőemelkedés.
A mellékhatások többsége az első 1-2 napban jelentkezik, és hamar, napokon belül elmúlik.
Az Ad26.COV2.S a vektorvakcinák csoportjába tartozik.
Ilyen típusú oltásokat már alkalmaznak hazánkban, ezen az elven működik az Oxford/AstraZeneca oltóanyaga és az orosz Szputnyik V is. A szintén a Janssen által fejlesztett, 2020-ban engedélyezett Ebola-vakcina is vektorvakcina.
Az Ad26.COV2.S a koronavírus legfontosabb fehérjéjét, az immunválaszt kiváltó fehérjetüskéket a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) -molekula hordozza, addig a belga kutatók DNS-be (dezoxiribonukleinsavba) csomagolták a vírusfehérje tervrajzát.
A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültették, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak. A Janssen kutatói egy módosított adenovírust, az Ad26-ot jelölték ki a koronavírus génjének szállítására. Ezt követően a vírusrészecskét úgy módosították, hogy be tudjanak ugyan jutni a sejtekbe, de ott ne sokszorozódjanak, és ne ártsanak.
A fehérjetüske génjét hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötődik, majd a sejt belsejébe kerül. Itt a sejtmaghoz vándorol, amibe bejuttatja az általa szállított genetikai anyagot. A DNS által kódolt információk úgynevezett hírvivő RNS-be (mRNS) íródnak át. Az mRNS a riboszóma nevű sejtszervecskéhez kerül, ahol megtörténik a fehérjetüske legyártása.
A fehérjetüskék egy része épen, másik része szétszerelve jut a sejt felszínére.
Az idegen anyagot az immunrendszer azonnal észleli, és aktiválja az immunsejteket.
A fehérjetüskéket előállító sejtek szétesnek, a szabaddá váló tüskéket és tüskedarabokat pedig az antigénprezentáló sejtek veszik fel. Az antigénprezentáló sejtek feladata, hogy megmutassák a szervezetnek azt az anyagot, ami ellen immunreakciót kell kialakítani.
Az antigén-prezentáló sejtek a vírusfehérjéket az ún. segítő T-sejteknek mutatják be. Az így aktivált segítő T-sejtek fontos jelmolekulákat bocsátanak ki, amelyek az immunrendszer végrehajtó sejtjeinek működését szabályozzák.
Más immunsejtek is akcióba lépnek, a B-sejtek szintén befoghatják a fehérjetüskéket és tüsketöredékeket. A vírusfehérjéket kötő B-sejteket a segítő T-sejtek aktiválják, aminek köszönhetően megkezdődhet a koronavírust semlegesítő antitestek termelődése.
Az antitestek megjelölik a megsemmisítendő koronavírusokat, és blokkolják azok fehérjetüskéit, hogy a kórokozók ne tudjanak a sejtekhez kötődni és fertőzni.
Fontos szerepet kapnak még a gyilkos T-sejtek is, amik a fehérjetüskéket hordozó sejteket pusztítják el.
Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy a vakcina milyen hosszú védelmet biztosít, ennek kiderítéséhez a kutatók a klinikai vizsgálat résztvevőit 2 évig fogják nyomon követni. Becslések alapján a szakemberek mindenesetre úgy vélik, a vakcina legalább hat hónapig védi majd a szervezetet a COVID-19-megbetegedéstől.