A képet a Mars Reconnaissance Orbiter nevű űrszonda készítette még 2018. május 13-án. Úgy tűnik, mintha a felvételen óriási, rémálomba illő fekete pókok lennének, valójában azonban nem bizarr marslakókról, hanem egyszerű természeti jelenségről beszélhetünk.
Egy 2018-ban felállított teória szerint az úgynevezett pókszerű talajminták akkor jönnek létre, amikor a felszín alatti fagyott szén-dioxid a napsütés hatására felmelegszik, és párologni kezd. Ez egy aktív, évszakra jellemző folyamat, ami a Földön nem figyelhető meg. Akárcsak a sokak által ismert szárazjég, a Marson lévő fagyott szén-dioxid is szublimál a hő hatására (azaz szilárdból egyből gáz halmazállapotúvá válik). Ez a gáz azonban nem kerül a légkörbe, hanem csapdába esik a felszín alatt.
A felgyülemlő gáz nyomása idővel megrepeszti a jeget, végül kirobban a felszín alól és a légkörbe kerül. Eközben feketés anyagot szállít magával, aminek egy része a robbanás helyén lerakódik, másik része a széllel messzebbre szállítódik.
Az elmélet alapján tehát a pókszerű foltok a szublimált szén-dioxid után maradnak vissza.
A fenti hipotézist most gyakorlatban is sikerült igazolni, hála a dublini Trinity College, az angol Durham University és a brit Open University együttműködésének.
A kutatók egy speciális laboratóriumban, az Open University Mars Szimulációs Kamrájában reprodukálták a vörös bolygón uralkodó körülményeket.
Első lépésként szén-dioxidból álló jégtömbökbe lyukakat fúrtak, majd ezeket szemcsés réteg fölé lógatták. A kamra nyomását úgy állították be, hogy az megfeleljen a marsi légkör nyomásának.
Amikor a tömböket ráengedték a melegebb homokos rétegre, egyből beindult a gázképződés az érintett felszínnél, az anyag pedig szerteszét repült.
A jeget ismét felemelve jól láthatóvá vált a felszínen a pókszerű mintázat.
A kísérlettel a kutatóknak sikerült igazolniuk a marsi pókok kialakulását magyarázó elméletet.