Több millió évvel azután, hogy őseink az evolúció során elvesztették a farkukat, egy japán kutatócsoport most úgymond „vissza akarja hozni" a mérnöki tudományok révén. Az állatvilágban a farok birtoklása számos előnnyel járhat, különösen az egyensúly megőrzését illetően.
A gyorsan futó lények, például a gepárdok is ezt a testrészüket használják az egyensúly megtartására,
illetve hogy hatékonyabban tudjanak kanyarodni, miközben nagy sebességgel üldözik a zsákmányukat. Néhány majomfaj az ágakon való egyensúlyozásra használja, bár kissé eltérő módon. Számos előnye mellett azonban ennek a testrésznek több hátránya is van (például a mozgásban való akadályozás).
Egy japán kutatócsoport számára azonban a farok, mint egy egyedi, hajlékony függelék, még mindig sokat tud nyújtani. A tudósok ezzel egy egyszerű koncepciót követnek.
A farok pont úgy segít megtartani az egyensúlyt, mint egy inga
– mondta Junichi Nabeshima, Embodied Media Project végzős hallgatója és kutatója a ZME Science online tudományos portának, bemutatva a derekához egy hevederrel rögzített roboteszközt. – Amikor az emberek a testüket valamerre billentik, a robotfarok elmozdul az ellenkező irányba.
Hozzátette: természetesen a koncepció életbe léptetése egészen más kihívás, de eddig az eredmények biztatóak.
Az Arque névre keresztelt, egy méteres eszköz az olyan állatok farkát utánozza, mint a gepárdok, amelyek farkukkal irányítják és tartják fenn az egyensúlyt futás és mászás közben.
Annak ellenére, hogy a készülék viselői nem futnak, mint ezek a ragadozók, a működési elv meglehetősen hasonló. Az eszköz négy mesterséges izmot és sűrített levegőt használ a nyolc tengelyen történő mozgáshoz.
Miközben az ország a népesség egyre növekvő elöregedésével küzd, Japán segíteni szeretne az idősek aktív és biztonságos életminőségének megőrzésében.
A fejlesztők szerint az eszköz ipari alkalmazásokban is használható, például a nehéz tehereket szállító raktári dolgozók kiegyensúlyozására, vagy a teher egy részének enyhítésére a gerincükről.
Úgy gondolom, hogy a továbbfejlesztett protézist be lehetne építeni akár a mindennapi életbe is, amikor az ember egy kis segítséget keres az egyensúlyának megteremtésében
– mutatott rá Nabeshima.
A kutatók még tesztelik, hogy az eszközt hogyan lehetne még rugalmasabb, megbízhatóbb és robusztusabb.