„Ezennel megnyitom ezt a dolgot – legyen bármi is ez."
(Fülöp herceg 1969-ben Kanadában egy ünnepélyes megnyitón)
II. Erzsébet királynő férje többször járt Magyarországon, általában különböző lovassport-események miatt. Az 1978-as kecskeméti látogatása kisebb balesettel végződött: a négyesfogathajtó világbajnokságon vett részt, amikor kocsija hirtelen felborult. Egy magyar újságíró, Salánki Miklós sietett a segítségére, de a hercegnek szerencsére nem esett komolyabb baja. Pár évvel később, 1993-ban már feleségével, II. Erzsébet brit királynővel együtt tért vissza hazánkba.
Maga nem régóta lehet itt, mert nincs még sörhasa
– jegyezte meg egy brit turistának a budapesti látogatáson a nyers humoráról ismert herceg.
A királyi pár a négynapos útján felkereste Bugacot is, ahol Fülöp herceget láthatóan lenyűgözte a magyar Alföld, és döbbenettel vegyes csodálattal figyelte a csikós bemutatót.
A királyi pár több vidéki városba is ellátogatott.
A fiatal Erzsébet hercegnő mindössze 13 éves volt, amikor először találkozott az akkor 18 éves Fülöppel. Erzsébet három évvel korábban lett trónörökös. Csatlakozott szüleihez és nővéréhez, Margit hercegnőhöz, akik 1939-ben látogatást tettek a dartmouthi haditengerészeti főiskolán.
Miközben Erzsébet visszafogottan és félénken viselkedett, lenyűgözte Fülöp stílusa és kiállása.
A két fiatal sok éven át barátként levelezett egymással, eközben pedig Erzsébet egyre vonzóbbnak és szellemesebbnek találta a férfit, aki a királyi haditengerészetnél szolgált a második világháború idején. A romantikus kapcsolat csak később teljesedett ki köztük, amit egy évig tartó - hivatalos - udvarlás követett. A két fiatal 1947. november 20-án házasodott össze. A királyi házasság egyúttal a pusztító háborút követő nemzeti egységre is szólított. Erzsébet hercegnő házasságkötésük napján fogadalmat tett a Westminster-apátságban:
megígérte, hogy mindig engedelmeskedni fog a férjének, bár tudta, hogy ez technikailag lehetetlen, hiszen ő a királynő.
Bár az ortodox rítus szerint megkeresztelt Fülöp áttért az anglikán vallásra, és világháborús szolgálataiért többszörös kitüntetésben részesült, a hercegnő apja, VI. György király határozottan ellenezte a házasságot.
Ahogy egyszer fogalmazott, volt valami a pimasz fiatalemberben, ami irritálta.
Lánya jövendőbelijét több, nem túl hízelgő jelzővel illette: többek között azzal, hogy „nem úriember", „ingatag személyiség", vagy hogy „kalandor természetű". VI. György királyi mércével mérve ráadásul szegénynek is ítélte a német gyökerekkel rendelkező, száműzött férfit, akit nem tartott a megfelelő választásnak egy királyi hercegnő számára.
Fülöpöt a palota udvaroncai és a királyi család arisztokrata barátai, illetve rokonai „tiszteletlen külföldinek" tekintették, sokan egyszerűen csak „németnek" nevezték.
Tény, hogy a később II. Erzsébet férjeként ismertté vált Fülöpnek nem volt sem szokványos, sem felhőtlen a gyerekkora. Korfu szigetén született 1921-ben, nyolc évvel nagyapja, I. György görög király meggyilkolása után.
András görög és dán herceg, illetve Alíz battenbergi hercegnő egyetlen fiaként és legfiatalabb gyermekeként nehéz évek vártak rá, amikor megdöntötték a görög monarchiát.
Az alig másfél éves Fülöpnek és családjának menekülni kellett az országból, amiben a brit királyi család segített nekik. V. György mint András herceg unokatestvére, feltehetően azért döntött a támogatásról, mert öt évvel korábban, az orosz forradalom alatt nem sikerült megmentenie egy másik unokatestvérét, II. Miklós cárt.
A csecsemő egy átalakított, régi narancsosládában tette meg az Adriai-tengeren át az Olaszországba vezető titkos hajóutat.
Fülöp gyerekkorát a különböző európai rokonok között ingázva töltötte, míg végül a család Párizs külvárosában telepedett le. 1930-ban súlyos csapás érte az ifjú herceget, amikor imádott édesanyja összeomlott mentálisan, és hamarosan szanatóriumba került. A család akkor esett szét teljesen, amikor apja Franciaország déli részén telepedett le, majd lánytestvérei is elköltöztek, miután német hercegekkel kötöttek házasságot.
Az ifjú Fülöp gyermekkorát Anglia, Németország és Skócia internátusaiban töltötte.
Angliában anyai nagyanyja, valamint nagybátyja, Lord Mountbatten vette a szárnyai alá. Fülöp felvette a Mountbatten brit nevet, majd lemondott görög és dán hercegi címéről.
Fülöp herceg 18 évesen már a Brit Királyi Haditengerészet kötelékében szolgált mint tengerészkadét. A második világháború több brit hadijelentésében is megemlítették a nevét. Első bevetésére a Földközi-tengeri flotta kötelékébe tartozó HMS Ramillies fedélzetén indult 1940-ben.
A következő évben a HMS Valiant csatahajón szolgálva vett részt a krétai ütközetben, amelyért elnyerte a görög vitézkeresztet.
1943 júliusában már tengerész főhadnagyként és másodparancsnokként szolgált a HMS Wallace romboló fedélzetén, amikor egy éjszaka német bombatámadás riasztotta fel a legénységet. A gyors gondolkodású Fülöp egy fából készült tutajt dobott a vízre, a fedélzetén égő törmelékkel, ami elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy elterelje a Luftwaffe gép pilótájának figyelmét, közben pedig a hadihajó észrevétlenül el tudott menekülni.
Fülöp herceg aznap éjjel megmentette az életünket
– nyilatkozta Harry Hargreaves, a hajó egykori legénységének tagja a The Observer újságnak 2003-ban – Mindig nagyon bátor és találékony volt, és nagyon gyorsan gondolkodott.
Több hadihajón is szolgált a Földközi-tengeren, az Indiai-, valamint a Csendes-óceánon. Fülöpöt 1953-ban nevezték ki a flotta tengernagyának, Erzsébet hercegnő férjeként is tovább szolgált a haditengerészetben, a korvettkapitányi rangig jutott.
Egész életében büszkén viselte az egyenruhát,
és egy pillanatra sem enyhült a kötelességtudata. Fülöp herceget 90. születésnapján felesége, a királynő az Egyesült Királyság főadmirálisának nevezte ki.
Unokáihoz, Vilmos és Harry hercegekhez hasonlóan, Fülöp is gyakran hódolt a repülés szenvedélyének. II. Erzsébet férje 1953-ban lett a RAF pilótája, 1956-ban pedig helikopterpilóta, majd 1959-ben megszerezte a civil kereskedelmi pilóta engedélyét is. A királyi honlap szerint összesen 5986 órát repült. Utolsó repülőútját 1997. augusztus 11-én tette meg, ami a skót Islay-szigetre vezetett.
Fülöp volt a királyi család első tagja, aki helikopterrel szállt fel a Buckingham-palota kertjéből.
Gyakran töltötte idejét a szívéhez közel álló ügyek felkarolásával, ideértve a sportot, az oktatást és a természetvédelmet. Futott, lovaspólózott, kerékpáros-pólózott, fogathajtó versenyeken vett részt, de szeretett néha festeni is, miközben
tizenöt éven át ellátta a Természetvédelmi Világalap (WWF) elnöki tisztségét.
Fülöp herceg alapította 1956-ban az Edinburgh Duke Award díjat, ami azóta is a közösségi szolgálatra készülő fiatalokat segíti a világ országaiban.