Molnár István ismertetése szerint a "szokatlanul gazdag" lelőhelyen különböző kerámiák, három szakállas puska, egy kard és egy Árpád-kori növényi mintás oszlopfő mellett ezüst- és aranypénzek is előkerültek.
A pénzek vélhetően valamilyen hadi cselekményhez köthetően meghalt, a várfal tövében mélyen a földben eltemetett négy ember egyikének erszényében voltak
– mondta el, hozzátéve, hogy az öt arany közül három I. Mátyás (1458-1490), egy Albert (1437-1439) és egy II. Ulászló (1490-1516) király uralkodásának idejében készült.
A régész érdekesnek nevezte, hogy a pénzek a halottnál maradhattak, ez azt feltételezi, hogy az erszényt az elhunyt ruhája elrejtette az őt eltemetők szemei elől. Egyúttal reményét fejezte ki: a tárgyak restaurálásával fény derül arra, hogy a négy ember mikor és milyen eseményekhez kapcsolódóan halhatott meg.
Molnár István utalt rá, hogy Berzence várának első biztos említése a 15. század közepéről való.
Kastélynak épült, de később megerősítették, Szigetvár 1566-os eleste után török kézre került. A várat a magyarok többször el-, a törökök pedig visszafoglalták, téli hadjáratán rövid időre Zrínyi Miklós is bevette.
Ahogy a legtöbb vár, úgy a berzencei is rommá lett a 18-19. században
– jegyezte meg a régész. Hozzáfűzte, a feltárást a várfal megóvása, dokumentálása tette szükségessé, mert a Várdomb évtizedekkel korábbi megbontása miatt a löszfal omlani kezdett.
Molnár István beszámolt arról, hogy a múzeum alkalmanként három-öt régésze öt munkás segítségével másfél hónapon át dolgozik a vár déli falainál és bástyájánál.
Nagy mennyiségű földet mozgattunk meg, látható, hogy a falakból sok megmaradt, magasak is, a várban többször tűz pusztított
– mondta a régész. Úgy vélte, a vár látványos lenne, ha sikerülne egyszer helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
Molnár István jelezte, hogy az ásatást a jövő héten befejezik, de később szeretnék folytatni. A szükséges forrásért újra pályáznak a NKA-nál és élvezik az önkormányzat támogatását.
(MTI)