A barátréce az ezredforduló előtt még egy elterjedt és gyakori költő récefajunk volt. Állománycsökkenése azonban nemcsak hazánkban, hanem Európa, sőt világszerte érzékelhető, így a Természetvédelmi Szövetség az állat és növényfajok természetvédelmi helyzetét minősítő Vörös Listáján a barátrécét a „sebezhető" kategóriába sorolta be a 2015-ben.
Az állománycsökkenés hátterében az élőhelyek beszűkülése (fészkelésre alkalmas halastavak, mocsarak eltűnése) mellett a vizes élőhelyeken tapasztalható emberi zavarás növekedése és a vadászat áll.
A fajt számos európai országban vadásszák még. Hazánkban 2008 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Forint.
A számolás során 52 ellenőrzött vizes élőhelyről összesen 7091 példány barátréce került elő. Jelentősebb példányszámban figyelték meg a faj egyedeit a nagyobb hortobágyi halastórendszereken, a Tisza-tavon, néhány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és Közép-Tiszai víztesten. A Hortobágyon (elsősorban Hortobágyi-halastó, Bivalyhalmi-halastó, Gyökérkúti-halastó, Polgári-, Elepi-halastó) 4617 példány került elő. Az összesített példányszámok sajnos továbbra is aggodalomra adnak okot, hiszen még az 1990-es évek megfigyeléseivel összevetve is csak a töredéke került az akkori észlelésnek.
A barátrécék keresése mellett más téli bukóréce-fajok számlálása is el lett végezve. 58 példány cigányréce (Aythya nyroca), 772 példány kontyos réce (Aythya fuligula), 28 példány hegyi réce (Aythya marila), 3 példány üstökösréce (Netta rufina), 789 példány kerceréce (Bucephala clangula), 78 példány nagy bukó (Mergus merganser) és 150 példány kis bukó (Mergus albellus) észlelése történt meg.
(Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park)