Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében

Kucsmás sármány (Emberiza melanocephala).

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.

A verébalakúak rendjébe, azon belül a sármányfélék családjába tartozó kucsmás sármányok első, kóborló példányai 2010-ben jelentek meg hazánk déli tájain, Baja és Csávoly térségében. A Körös-Maros Nemzeti Park területén 2015-ben történtek az első megfigyelések, Kübekháza és Makó környékén.

Kucsmás sármány (Emberiza melanocephala). Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/kulonleges-joveveny-ujra-dalol-egy-kucsmas-sarmany-mako-kozeleben-238

Az elmúlt években a költési időszakban a Nemzeti Park munkatársai heteken át megfigyeltek egy hímet és egy tojót. Mivel nemcsak éneküket hallották, hanem fészekanyag gyűjtése közben is többször látták őket, ezért feltételezhető, hogy költöttek is a területen, de ezt még nem sikerült bizonyítania a Nemzeti Parknak, mivel fészküket nem találták meg.

A kucsmás sármányok költőhelyül általában sűrű, magas bokrosokat, fás részeket választanak.

Fészekaljuk 3-7 tojásból áll, fő táplálékukat magvak és egyéb növényi részek, valamint rovarok alkotják. A hímek testének legnagyobb része napsárga színű, fejükön jellegzetes, fekete, kucsma formájú mintázat van, innen kapta a faj a nevét is. A tojók szerényebb, szürkés-barnás színezetűek.
Hazánkban nagyon ritka késő tavaszi, nyári kóborló. 2010-ben költését is feltételezték, de ezt nem sikerült bizonyítani. Főként magevő, de egyéb növényi részeket is fogyaszt. Táplálékát nyáron rovarokkal, pókokkal egészíti ki, fiókáit is javarészt gerinctelen állatokkal eteti. Állományát negatív irányba befolyásolja a nagytáblás, sok kemikáliát felhasználó mezőgazdaság terjeszkedése. Vonuló, a telet Délkelet-Ázsiában tölti.

Kucsmás sármány (Emberiza melanocephala). Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/kulonleges-joveveny-ujra-dalol-egy-kucsmas-sarmany-mako-kozeleben-238

Elterjedésének nyugati határa az Appennin-félsziget. Költ a Balkán-félszigeten, a Fekete-tenger partvidékén, Kis-Ázsiában és Ázsia számos terültén.

Az alacsonyabb területek fészkelője, kedveli a nyílt élőhelyeket, ahol sűrű a cserjeszint. Gyümölcsösökben, szőlőkben, mezőgazdasági területeken egyaránt megtelepedhet.

Kucsmás sármány (Emberiza melanocephala). Forrás: Emberiza melanocephala

Évente egy fészekaljat nevel. Fészkét a tojó építi, legtöbbször bokrokra, ritkán a talajra. Építőanyagként növényi szálakat, gyökérdarabokat, szőrszálakat használ. 3-7 tojásán szinte mindvégig a tojó kotlik, és a fiókák etetése is többnyire a tojó feladata.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Partk, Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület)