A sziget északi partján fekvő Île-Rousse városában található temetőt a jelek szerint Krisztus után a harmadik és ötödik század között használták, a Római Birodalom fokozatosan hanyatlásának idején.
Úgy tűnik, hogy néhány embert amfórákban temettek el: olyan cserépedényekben, amelyeket főleg bor, olaj, búza vagy hal tárolására vagy szállítására használtak.
Az amforák kialakítása azt jelzi, hogy Észak-Afrikából származnak; néhányukat valószínűleg Karthágóban gyártották.
A nekropoliszban eltemetettek ennek ellenére valószínűleg a korzikai nekropolisz közelében éltek
– mondta Jean-Jacques Grizeaud, a Francia Prevenciós Régészeti Kutatások Intézetének (INRAP) régésze a LiveScience online tudományos portálnak, aki az ásatásokat vezette a helyszínen. – Abban az időben élénk kereskedelem zajlott a Földközi-tengeren.
A régészek azt is megállapították, hogy a temetkezések egy részét olyan, terrakotta cseréppel fedték be, amelyeket a rómaiak tegulának és imbrexnek neveztek.
A nekropoliszt az 1893-ban épült Szeplőtelen Fogantatás templom tövében fedezték fel a régészek.
A szigeten talált más temetkezési nyomokra is bukkantak, például a Mariana és a Sant'Amanza helyszíneken; ezek szintén vallási célú épületekhez kapcsolódnak.
További kutatásokat kell végezni annak meghatározása érdekében, hogy milyen ősi települések helyezkedhettek el a nekropolisz közelében
– jegyezték meg a kutatók. – Az ősi szövegekben vagy például a Ptolemaiosz készítette Korzika térképen nem említenek ilyen települést.
Az elkövetkező néhány hónapban a régészek laboratóriumi munkát végeznek majd, hogy meghatározzák az itt eltemetett emberek nemét, pontos életkorát és esetleges betegségeiket vagy sérüléseiket.