Ai-Da egy életnagyságú android művész, amelyet az emberek intelligenciáját utánzó, számítógépes algoritmusokkal hoztak létre. A robot képes festeni, szobrászkodni, de pislogni és beszélgetni is. Alkotói úgy tervezték, hogy pontosan úgy nézzen ki és viselkedjen, mint egy nő, ráadásul női hangot is kapott.
A feje és a törzse egy próbabábura hasonlít, különféle ruhákat és parókákat visel, bár a mechanikus karok elárulják, hogy valójában egy robotról van szó.
Az androidot az Oxfordi Egyetem és az angliai Leeds Egyetem programozókból, robotikai szakértőkből, művészeti szakemberekből és pszichológusokból álló csapata két év alatt, 2017 és 2019 között fejlesztette.
Nevét Ada Lovelace-ről, az úttörő angol matematikusról kapta, akit az első számítógépes programozók között tartanak számon.
Az Artnet szerint Ai-Da munkája korábban olyan absztrakt festményekből állt, amelyek összetett matematikai modelleken alapultak; az első kiállítása óriási sikert aratott a nagyközönség körében.
Ai-Da most azonban létrehozta a világ vélhetően első, gépi önarcképeit. A robot szelfik közül hármat mutattak be a londoni Design Múzeumban az „Ai-Da: A robot portréja" című tárlaton.
Ezek a képek egy kicsit nyugtalanítóak
– mondta Aidan Meller, a galéria tulajdonosa a The Guardian online lapnak. – Kérdéseket tesznek fel azzal kapcsolatban, hogy merre tartunk; mi az emberek szerepe, ha egy ilyen művészi alkotást meg lehet ismételni a technológia segítségével is?
Ai-Da új önarcképei a folyamatosan frissülő mesterséges intelligencia, a beépített programozás és a fejlett robotika kombinációját alkotják. A szemei valójában kamerák, amelyek lehetővé teszik a robot számára, hogy „megnézze", amit fest vagy megformál; jelen esetben önmagát.
A robotkarokat a mesterséges intelligencia irányítja, amellyel láthatóan valósághű portrékat képes készíteni,
miközben olyan technikákat és színösszeállításokat is alkalmaz, amelyeket a valódi emberi művészek által létrehozott művészeti alkotásokon is láthatunk.
Ai-Da azonban nem döntött az önarcképek elkészítése mellett, hanem alkotói adták az erre vonatkozó utasításokat neki.
Ai-Da valójában nincs öntudatánál, nem érez és nem is viselkedik tudatosan, ám az eredmény mégis jó példaként szolgál arra, hogy az AI és a robotika milyen messzire jutott, és merre vezethet a jövőben
– állítja Meller. – Az elmúlt évben a pandémia miatt mindannyian olyan bensőséges kapcsolatba kerültünk a technológiával, ezért nagyon jó alkalom ezen elmélkedni és kritikusan feltenni a kérdéseket.
Ai-Da-t gyakran „androidos művésznek" titulálják, akinek festményeit és szobrait művészetnek, létét és személyét pedig műalkotásnak tekintik. De hol fejeződik be az emberi befolyás és hol kezdődik a mesterséges intelligencia? A robot alkotói szerint a kérdés jelenleg is vitatott és elgondolkodtató vitákhoz vezethet.