Az 5-7. században germán népcsoportok hajóztak Európa szárazföldjéről Nagy-Britannia szigetére. A Római Birodalom bukása miatt kialakult hatalmi szakadék miatt viszonylag könnyedén sikerült berendezkedniük és beilleszkedniük a helyi társadalomba. A történelmi szövegek ezt egyfajta inváziónak nevezik, ahol a „betolakodók" szép lassan leigázták a helyieket, ám a régészeti bizonyítékok egyre inkább azt mutatják, hogy számos korai angolszász helybeli volt, aki együtt élt az ide érkező hódítókkal.
Egy új, a PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport 3D alakanalízissel hasonlította össze 236 kora és középső korosztály koponyájának anatómiáját az angolszász időszakból. A szakemberek megállapították, hogy
a korai angolszász egyének 25-33 százaléka helyi származású volt, míg a közép-angolszászoknál 50-70 százaléka képviselte ugyanezt az arányt.
A változás mértéke valószínűleg a migráció sebességének változását jelzi, és azt is sugallja, hogy az angolszászok genetikailag valószínűleg nem voltak homogén csoportok.
A paleoantropológusok korábbi tanulmányai kimutatták, hogy az emberi koponya alapja olyan alakú „aláírással" rendelkezik, amely felhasználható az emberi populációk közötti kapcsolatok nyomon követésére az ősi DNS-hez hasonló módon
– mondta Dr. Kimberly Plomp, a vancouveri Simon Fraser Egyetem kutatója a ZMEScience online tudományos portálnak. – Ennek alapján adatokat gyűjtöttünk Nagy-Britanniából és Dániából származó, megfelelő keltezésű csontvázakból, majd ezeket elemeztük, hogy megbecsüljük a mintában szereplő angolszász egyének származását.
Mark Collard professzor szerint ezek a megállapítások arról mesélnek, hogy „angolszásznak lenni sokkal inkább nyelv és kultúra, nem pedig genetika kérdése lehetett". A tudósok felettébb érdekesnek találják, hogy az új megállapítások ellentmondanak a történelmi szövegeknek.
Az új adatok azt sugallják, hogy a korai angolszász társadalom mind az újonnan érkezettek, mind a bevándorlók keveréke volt.
Az angolszászok Nagy-Britanniába kerülésének története még mindig nyitott, de Dobney professzor szerint az aktuális eredmények arra engednek következtetni, hogy „a kora középkori Nagy-Britannia angolszász királyságai megdöbbentően hasonlítottak a korabeli Nagy-Britanniához: tele különböző származású, közös nyelvet használó és kultúrájú emberekkel".