Ezért fontos abbahagyni a dohányzást, ha asztmás!

Akár az asztmás beteg maga gyújt rá, vagyis aktív dohányzás történik, akár csak belélegzi a környezetében dohányzók füstjét, mindkét esetben jelentkezhetnek nála az említett tünetek. Sőt, a passzív dohányzás kapcsán nagyobb eséllyel lélegezzük be az égő cigaretta vagy szivar végén áramló füstöt, ami még több egészségre veszélyes anyagot tartalmaz, mint amit a füstszűrőn keresztül lélegeznek be.

A dohányzás az asztma egyik fő rizikófaktora, meglévő betegség esetén pedig közismerten rontja a betegek állapotát. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa az asztma és a dohányzás kapcsolatáról és a leszokás egyik fontos előnyéről is nyilatkozott.

Ezért fokozottan veszélyes a dohányfüst az asztmásokra

A dohányzás mindenki egészségére nézve káros, de asztmások esetében még inkább kerülendő lenne. Mind az aktív, mint pedig a passzív dohányzás ugyanis trigger, vagyis a tüneteket fokozó, felerősítő tényező a betegek számára.

A cigarettában közel 600 összetevő található.

Ha meggyújtjuk, az égése során több mint 7000 vegyszer keletkezik. Ezek közül 69-ről tudjuk, hogy rákot okozhat.

A füst belélegzése gyulladást okoz, emiatt a légutak beszűkülnek. Fokozódik a nyálkahártya váladék termelése – ez okozza a gyakori hurutos, köpetürítéssel járó „dohányos" köhögést. A füst károsítja a légutak tisztaságáért felelős, nyálkahártyáját borító csillószőröket.

Milyen tüneteket okoz a dohányfüst belélegzése?

Akár aktív, akár passzív dohányzás történik, az asztmás légutakban jelenlévő krónikus gyulladás a füst belélegzésének hatására fokozódik, a légutak beszűkülnek és a nyálkahártya által több váladék termelődik. Emiatt az alábbi tünetek köhögés, zihálás, nehézlégzés és mellkasi szorító érzés jelentkezhet.

A passzív dohányzás is ártalmas!

Akár az asztmás beteg maga gyújt rá, vagyis aktív dohányzás történik, akár csak belélegzi a környezetében dohányzók füstjét, mindkét esetben jelentkezhetnek nála az említett tünetek.

Sőt, a passzív dohányzás kapcsán nagyobb eséllyel lélegezzük be az égő cigaretta vagy szivar végén áramló füstöt, ami még több egészségre veszélyes anyagot tartalmaz, mint amit a füstszűrőn keresztül lélegeznek be.

Akár az asztmás beteg maga gyújt rá, vagyis aktív dohányzás történik, akár csak belélegzi a környezetében dohányzók füstjét, mindkét esetben jelentkezhetnek nála az említett tünetek. Sőt, a passzív dohányzás kapcsán nagyobb eséllyel lélegezzük be az égő cigaretta vagy szivar végén áramló füstöt, ami még több egészségre veszélyes anyagot tartalmaz, mint amit a füstszűrőn keresztül lélegeznek be. Forrás: https://www.tudokozpont.hu/asztma

Kevesebb gyógyszerrel is tünetmentes lehet, ha a leszokást választja

A dohányzás egy folyamatos irritáció az amúgy is krónikusan gyulladt asztmás légutak számára. A kedvezőtlen hatások kompenzálására még több gyógyszerre van szükség, hogy a betegség tünetei ne súlyosbodjanak, hogy az asztmás rohamot meg lehessen előzni.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy az asztma kezelése úgynevezett lépcsős kezelési elv szerint történik. Ez azt jelenti, hogy a beteg számára úgy állítjuk be a szükséges gyógyszereket, hogy a tünetmentességet elérjük. Ha egy ilyen plusz triggert, mint a dohányfüst ki tudunk iktatni, a beteg idővel várhatóan kevesebb gyógyszerrel is tünetmentes lehet.

Ha a leszokás mellett dönt, keresse fel tüdőgyógyász kezelőorvosát, aki a leszokásban is segítséget tud nyújtani, illetve nyomonköveti az asztmás tünetek változását, és az aktuális állapotnak megfelelően állítja be a szükséges gyógyszereket.

(Forrás: Tüdőközpont
www.tudokozpont.hu)