Idén tavasszal a délalföldi tájakon, így a kardoskúti Fehér-tó térségében is nagyon kedvezőek a feltételek a partimadarak, köztük a bíbicek számára. A telelőhelyükről korán visszaérkező (vagy nálunk áttelelő) bíbicek már március végén, április elején lerakták jellemzően négy, olívzöld alapon fekete pettyes tojásaikat.
A bíbicek szívesen választják költőhelyül a rövidfüvű területeket. A tojásokon a hím és a tojó felváltva kotlik. A fiókák 24 nap elteltével kelnek ki, hamar felszáradnak, s már a következő napon el is hagyják a fészküket. A szülők türelmesen vezetgetik, etetik őket, de pár nap elteltével az apróságok már maguk is képesek az élelemszerzésre, elkapják a kisebb rovarokat, pókokat. A család azonban továbbra is együtt marad, egészen addig, amíg a fiókák röpképesekké válnak. Ez általában 5-6 hetes korukban következik be. Ilyenkor már önállóan is el tudnak menekülni a veszély elől, nincs szükségük szüleik védelmére.
A bíbicek legkedveltebb élőhelyei a legeltetett területek. Ott ugyanis alacsony a fű, ezért egyrészt jobban tudnak benne mozogni, másrészt sok rovart találnak a fűben, a legelő jószágok testén és azok ürülékén is. A KMNPI Kardoskút-Sóstói Állattartó Telepének környéke, éppen a legeltetésnek és a kiterjedt vízfelületeknek köszönhetően kiváló élőhely a bíbicek számára. A Lófogó-ér melletti, szabadon látogatható kilátóból ezekben a hetekben jó eséllyel megpillanthatjuk a pelyhes fiókákat vezetgető bíbicpárokat. Az állattartó telep környékén hat, a Fehér-tó közelében hét, a tágabb térségben pedig további néhány tucat bíbicpár költött az idén.
Mivel részben az agrárkultúrákban is megtalálja életfeltételeit, az extenzív mezőgazdasági környezethez még tudott alkalmazkodni, de a vegyszerek negatívan hatottak állományára.
Elterjedési területének legnagyobb részén vonuló. A költést követően nagyobb vizes élőhelyeken gyülekezik, nagyobb csapatokban vonul Nyugat- és Dél-Európa felé, Afrikába is eljut. Az őszi vonulás nagymértékben függ az adott év időjárásától, sok madár csak akkor hagyja el hazánkat, mikor igazán keményre fordul az idő. Tavasszal sokszor már februárban megérkeznek első csapatai, jellemzően seregélyek társaságában. A hideg lehűlések, és éjszakai fagyok ilyenkor sok bíbic pusztulását okozhatják. Költését a legelő állatok és a mezőgazdasági munkák veszélyeztethetik.
Eurázsia mérsékelt övi részén szinte mindenütt előfordul, de a hideg és a mediterrán klímán is egyaránt.
Nálunk alföldi környezetben jellegzetes költőfaj, de kisebb nyílt jellegű élőhelyeken is megtelepszik. A szikes tavakat övező gyepeken és szántókon, pillangós kultúrákban, nedves réteken fészkel.
Fészekgödröt alakít ki, melybe a vízviszonyoktól függően változó mennyiségű növényi anyagot hord. Szinte mindig 4 tarka tojást rak. A kotlás 24 napig tart, mindkét szülő részt vesz benne. A fiókák fészekhagyók, a két szülő védi, vezeti és melegíti őket.
(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület))
Az alábbi videón egy bíbic látható és hallható tojásaival és fiókáival.