Régi temetkezési helyet fedeztek fel a karibi Sint Eustatius-szigeten

A Sint Eustatius-szigeten feltárt temetkezési hely

Egy 18. századi temetkezési helyet találtak a holland fennhatóság alatt álló karib-tengeri Sint Eustatius-szigeten. A régészek szerint feltehetően rabszolgák maradványaira bukkantak.

A temetkezési helyről eddig 48 csontváz került elő, főként férfiak maradványai, de női és gyerekcsontokat is találtak. A régészek úgy vélik, a helyszín feltárása további információkkal szolgálhat az eltemetett emberekről, a korabeli rabszolgák életéről.

Az egykori Golden Rock ültetvény sírjaiból Alexandre Hinton, a sziget Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója szerint várhatóan további maradványok kerülnek majd elő. Mint mondta, az ide temetettek száma felülmúlhatja a barbadosi Newton ültetvényen feltárt temetőjét is, ahol 104 afrikai rabszolga maradványait találták meg.

A Sint Eustatius-szigeten talált temető a maga nemében az egyik legnagyobb - tette hozzá.

A Sint Eustatius-szigeten feltárt temetkezési hely Forrás: Sint Eustatius Center for Archaeological Research

A helyi hatóságok közleménye szerint a temetőt akkor fedezték fel, amikor egy repülőtér bővítése miatt felmérték a környéket.

Hinton felidézte: tisztában voltak vele, milyen nagy a valószínűsége, hogy régészeti leletekre bukkantak, de a temető felfedezése minden várakozásukat felülmúlta.

Mivel a temető az egykori ültetvény mellett helyezkedik el, a szakember szerint nagyon valószínű, hogy a rabszolgákat temették oda. Ezt igazolják az első elemzések is, amelyek szerint a maradványok afrikai eredetű emberektől származnak. Találtak két emberi maradványt, amelynek fogazatán olyan változtatást végeztek, ahogy az Nyugat-Afrikában volt szokás. Az ültetvényeken ilyesmit nem engedtek a rabszolgatartók, ezért az elhunytak feltehetően az Afrikából szállított rabszolgák első generációjához tartozhattak.

A sírok többsége koporsómaradványokat, koporsószögeket és az elhunytakkal együtt eltemetett tárgyakat tartalmazott, több ép dohánypipát, gyöngyöket és kerámiatányérokat is találtak. Előkerült egy koporsófedélen nyugvó, II. György angol királyt ábrázoló, 1737-ből származó érme is.

A világ több egyetemének szakértői elemzik a maradványokat, hogy többet tudjanak meg az eltemetett személyek életéről. A hollandiai Leideni Egyetemen izotópelemzést végeznek, amelynek segítségével megállapítható, hogy az elhunytak mivel táplálkoztak, valamit az is, hogy a szigeten születtek-e. A Harvardon végzik a DNS-vizsgálatokat, ami az elhunytak származási helyéről szolgálhat információval, a brit Nothumbriai Egyetemen pedig olyan proteinanalízist végeznek, amellyel megállapítható, hogy az elhunytak milyen betegségekben szenvedtek.

A karibi térség északkeleti részén fekvő Sint Eustatius-szigetet 1636-ban gyarmatosították a hollandok. A sziget fontos kikötője volt a Nyugat-Afrikából érkező cukor- és rabszolgaszállítmányoknak.