A szakértők szerint ezek az óriási erejű robbanások akkor következnek be, amikor egy masszívabb – nagyjából 5-10 naptömegű – csillag megsemmisül, és fekete lyukká válik. Gamma-kitörés észlelhető akkor is, ha rendkívül sűrű csillagmaradványok, úgynevezett neutroncsillagok ütköznek; ilyen esetekben szintén fekete lyukak jöhetnek létre.
2019-ben kutatók egy csoportja „mindössze" 1 milliárd fényévre lévő gamma-kitörést rögzített. Ezek a kataklizmák általában sokkal messzebb szoktak bekövetkezni, így a megfigyelés mindenképpen rendkívülinek mondható.
Szó szerint az első sorban ültünk, amikor a gamma-kitörés történt"
– írta a kiadott sajtóközleményben Andrew Taylor, a DESY intézet (Deutsches Elektronen SYnchrotron, magyarul Német Elektronszinkrotron) fizikusa, a Science magazinban megjelent tanulmány társszerzője.
Több napon át tartó utánfénylést és példátlan energiájú gamma-sugarakat detektáltunk."
A NASA két űrteleszkópja, a Fermi és a Swift 2019. augusztus 29-én rögzítette először a GRB 190829A névre keresztelt eseményt, amelynek forrása az Eridanus csillagképben volt. Az észleléskor a kutatók szinte azonnal öt földi gamma-teleszkópot (Nagy energiájú sztereoszkópikus rendszert, rövidítve HESS) is ráállítottak a robbanásra. A távcsövek három éjszakán keresztül, összesen 13 órán át tanulmányozták a gamma-kitörést.
Ez a viszonylag hosszú megfigyelés és közelség lehetővé tette, hogy a kutatók olyan nagy energiájú fotonokat is tanulmányozhassanak, amiket távolabbi kitörések esetében lehetetlen lenne észrevenni.
Az elemzések során ugyanakkor a szakértők egy igen szokatlan dologra figyeltek fel:
a röntgensugarak mintázata és a nagyon nagy energiájú gammasugarak átfedést mutattak.
A tudósok nem számítottak erre, eddig azt hitték, a két sugárzástípust eltérő csillagászati jelenségek idézik elő.
A csillagászok eddig mindössze négy gamma-kitörést tudtak tanulmányozni, a folyamatosan fejlődő tudományos eszközök azonban várhatóan további, alaposabb megfigyeléseket tesznek majd lehetővé.