A nők közel 70-80 %-át érintő jelenség, a leggyakrabban miómának nevezett méhfibróma tulajdonképpen egy jóindulatú szövetkinövés, kötőszöveti sejtburjánzás, amely a méhben, illetve annak környékén alakul ki.
Sokan az erős menstruációs vérzés, a felfúvódás vagy éppen a köztes vérzés, a szex közben érzett fájdalom kapcsán vizsgáltatják ki magukat és derül fény a mióma jelenlétére.
Mivel a méh a medence területén helyezkedik el, elsősorban ezen a területen is jelentkezhetnek a panaszok, de ha a mióma történetesen a méh hátsó részén jelentkezik, nekinyomódhat a hát alsó szakaszán lévő izmoknak és idegeknek, ami pedig hátfájást eredményezhet. A méh külső falán elhelyezkedő miómák nyomhatják a hólyagot, a végbelet és az idegeket, így jelentkezhet akár székeléssel, vizeléssel járó fájdalom, székrekedés vagy a hólyag kiürítésének nehézsége is. A panaszok függenek a mióma méretétől, elhelyezkedésétől, illetve attól, hány miómáról is van szó. Az ezzel járó érzések akár olyan erőteljesek is lehetnek, hogy nem csak a nappali közérzetet, de az éjszakai alvást is megnehezíthetik.
Ha a mióma a gerinc idegeit, vénáit, artériáit nyomja a gerinc alsó szakaszán, hátfájdalom és lábfájás is lehet a következmény. Minél nagyobb és/vagy szerencsétlenebb elhelyezkedésű a mióma, annál nagyobb eséllyel sugárzik ki a fájdalom a csípőbe, a fenékbe és végig a lábba. Ez akár azzal is járhat, hogy az érintett nő nem tud sokáig állni. Az is előfordulhat, hogy a nagyobb miómák az erekre helyeznek nyomást, ami miatt romlik a vérellátás, ez pedig izomfájdalmat és zsibbadó, bizsergő érzést eredményez.
- Sok páciensnél az is kiderül, hogy a mióma miatti erős vérzés - ami gyakran alvadt vérdarabokat is tartalmaz - vashiányt eredményez, amire sokszor a következményei, például fáradtság, erőtlenség, fejfájás hívják fel a figyelmet.
Ez egy egyszerű laborvizsgálattal gyorsan igazolható is lehet – ismerteti dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza, sebész. – Másoknál akár komolyabb komplikációkkal is számolhatunk, hiszen a teherbeesés nehézsége, a lepényleválás vagy a koraszülés rizikója is megnőhet ilyen esetben.
Ha a mióma nem okoz panaszt és úgy ítéli meg a kezelőorvos, hogy nincs szükség annak eltávolítására, akkor csak rendszeres kontrollra kell járni, ahol nyomon követhetőek a változások. Jó hír, hogy sok esetben a változó kor után a mióma/miómák mérete csökkenhet, azok elmeszesedhetnek.
- Ha a mióma az általa okozott panaszok és következmények miatt kezelést igényel, szóba jöhet a gyógyszeres megoldás, bár ez nem minden esetben jelent végleges megoldást – mondja Józan doktornő. - Ilyen esetben gondolhatunk a műtétre. Ha a mióma jól megközelíthető és elérhető, akkor izoláltan azt távolítjuk el. Ha ez nem megoldható, szóba jöhet a méh hüvely feletti részének részleges eltávolítása és végső esetben a méh teljes eltávolítása is.
Érdemes tudni, hogy a mióma alapvetően jóindulatú elváltozás, az esetek csak igen kis százalékában válik rosszindulatú daganattá.
Ugyanakkor fontos a kivizsgálás és az állapotnak megfelelő terápia, a tünetek megszüntetése és az állapotromlás megakadályozása miatt.
(Forrás: Nőgyógyászati Központ (www.nogyogyaszatikozpont.hu))