Vándormadarak segíthetnek a bajba jutott növényeken

A seregélyek (Sturnus vulgaris) északi populációi vándormadaraknak számítanak

A vándormadarak segíthetik a növényfajokat az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban - derült ki a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.

Elsősorban a gyümölcsevő madarakra fókuszáltak

A globális felmelegedés következményeként az állat- és növényfajok számára egyre inkább a hűvösebb földrajzi szélességek nyújtanak kedvező éghajlati feltételeket, ami átrendeződésre kényszeríti az élővilágot. Az állatok nagy része átvándorol a megfelelő klímájú területekre, a növényfajok túlélésének kulcsa azonban az, hogy milyen messzire tudják eljuttatni a magjaikat.

A seregélyek (Sturnus vulgaris) északi populációi vándormadaraknak számítanak Forrás: Wkimedia Commons / Anbucco

"A jelenlegi éghajlatváltozás olyan gyors ütemben zajlik, hogy sok növénynek a szokásosnál sokkal messzebbre kell eljuttatnia a magjait" - mondta a tanulmányt vezető Juan Pedro González-Varo, a Cádizi Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy a vándormadarak ebben kulcsszerepet játszhatnak, mivel több kilométeres távolságokba képesek elszállítani a magokat.

A szakemberek olyan madárfajokra fókuszálták a kutatásukat, amelyek gyümölccsel táplálkoznak

és széthordják a magokat. Az eredményeiket az érintett növények gyümölcshozásának idejére és a madarak vándorlási mintáira alapozták - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A hosszú gyümölcstermő periódussal rendelkező növények a legsikeresebbek

Európa-szerte 13 erdős vidéket vizsgáltak, 46 madár- és 81 növényfaj közti 949 interakciót tanulmányozva. Az érintett területeken élő növények mindössze 35 százalékának a magjait szórják szét a tavasszal északra vándorló madarak.

Ezzel szemben a 86 százalékuk magjait juttatják el a madarak ősszel a melegebb területekre. (A két arány azért nem 100 százalék, mert bizonyos növények magjait tavasszal északra és ősszel délre is elviszik a madarak.)

A borókafenyő (Juniperus communis) termése Forrás: Wkimedia Commons /Arnstein Rønning

"Ahhoz, hogy egy növényfaj magjait az északra vándorló madarak széthordják, február és április között kell gyümölcsöt hoznia. Az ilyenkor gyümölcsöt hozó növényeknek nagyon hosszú a gyümölcstermő periódusa, ilyenek a borókafenyők vagy nagyon késői, mint a vadborostyáné" - jegyezte meg González-Varo.

Noha az összes európai vándormadár ugyanazt az irányt követi

(tavasszal északra, ősszel délre repül), a tanulmány azt mutatja, hogy az úgynevezett palearktikus fajok - a Közép-Dél-Európában vagy Észak-Afrikában telelő madarak - juttatják el a legnagyobb eséllyel az európai növényeket a hidegebb földrajzi szélességekre.

Egy másik vándorló faj, a barázdabillegető (Motacilla alba) Forrás: Wkimedia Commons /Artur Mikołajewski

"Megállapítottuk, hogy a hidegebb területeket célzó, északi irányú szétszórást csak kis számú vándormadárfaj végzi, amelyek egy részére fenyegetést jelent a vadászat" - jegyezték meg a szakemberek.

(Forrás: MTI)