205 éve született és 130 éve hunyt el Haynald Lajos kalocsai érsek, a Gemenc megmentője. Fiatal korától kezdve lelkes növénygyűjtő, kora magyar flórakutatóinak bőkezű támogatója volt.
Korának botanikusai jó növényismerőként és lelkes gyűjtőként ismerték.
Botanikai munkássága elismeréseként 1868-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli elnökévé választották. Nevét számos növény, és a Haynaldia nemzetség viseli. Iskolákat alapított, többek között Baján a leánynevelést szolgáló intézményt, valamint Kalocsán főgimnáziumot.
A botanika mellett a csillagászat is érdekelte, 1877-ben megalapította a kalocsai főgimnáziumban a kalocsai csillagdát
– tájékoztatott a Duna-Dráva Nemzeti Park. – Közel százezer lapból álló nagy herbáriumát és botanikai szakkönyvtárát 1891. július 4-én bekövetkezett halála után, végakaratának megfelelően, a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárára hagyományozta, amely 1914-ig Európa harmadik legnagyobb botanikai gyűjteménye volt.
A Duna-Dráva Nemzeti Park úgy fogalmazott, hogy a Duna folyószabályozásának folyamatában az 1860-as évek végére maradt a folyó Szekszárd és Rezét közötti szakaszának kezelése. 1873-tól a Szekszárd-Bátai Duna Védgát Társulat feladata volt a Duna jobb partján lévő bérlőket és területtulajdonosokat beléptetni az ármentesítő társaságba.
A Kalocsai érsekség területét érintő tárgyalásokon az érsek képviselői részt vettek a Simon Rudolf Tolna vármegyei alispán által szervezett előzetes megbeszélésen,
de miután meggyőződtek róla, hogy a tervek átgondolatlanok és károsak az érsekségre nézve, még a perrel fenyegetés hatására sem tértek vissza a tárgyalóasztalhoz, valamint nyilvánvalóvá tették, hogy nem kívánnak belépni az ármentesítő társaságba.
Az Érseki Uradalom indokai az alábbiak voltak:
A döntés, hogy az Érseki Uradalom végül nem volt hajlandó belépni az ármentesítő társulatba, azt eredményezte, hogy a Duna töltése a folyó medrétől tervezett 100 méter helyett 4-6 km távolságra épült meg, melynek következményeként ma itt létezik Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje.