Ez a „gene drive" nevű, génvezérléses fajpusztítás módszerét alkalmazó szekvencia lényegében egy káros mutáció, amely hatékony eszköznek bizonyulhat a malária hordozói ellen.
Tanulmányunk az első, amely kimutathatja, hogy ez az új géntechnológia ökológiailag kihívást jelentő körülmények között működik
– mondta Ruth Muller, az olaszországi Terniben működő, nagy biztonságú laboratórium, a PoloGGB entomológusa a ZMEScience online tudományos portálnak. – Az eredményeink óriási áttörést jelentenek.
Hozzátette: bár a kísérletük sikeresnek bizonyult, ez nem jelenti azt, hogy hamarosan használni is fogják.
A szakembereknek először ugyanis be kell bizonyítaniuk, hogy génmódosított szúnyogok „a gyakorlatban is működhetnek",
vagyis hogy biztonságosan szabadon lehet őket engedni. Emellett az önkormányzatoknak és a lakosságnak is jóvá kell hagynia, mielőtt ez megtörténhetne.
A tudósok emlékeztettek: a malária napjainkban is világszerte számos áldozatot követelő, trópusi körülmények között előforduló, szúnyogok által terjesztett fertőző megbetegedés.
A becslések szerint évente 200 millió embert fertőz meg, és ebben az időszakban körülbelül 400 ezer emberéletet követel. Pedig több évtizede összehangolt erőfeszítéseket tesznek a betegség visszaszorítására.
A Nature Communications tudományos szaklapban publikált tanulmány az úgynevezett CRISPR génszerkesztési technikát használta a szúnyogok, a malária parazita hordozóinak az önpusztítására. Az Anopheles gambiae fajjal dolgoztak, amely a Szaharától délre eső afrikai területeken honos. Az általuk módosított gént általában egészséges nőstények hordozzák.
A módosított változat deformálja a szájukat és a reproduktív szerveiket, vagyis nem nem terjeszthetik a parazitát, és nem is tudnak szaporodni
– magyarázta Tony Nolan, a Liverpool Trópusi Orvostudományi Iskola munkatársa, aki segített a szúnyogok kifejlesztésében és tesztelésében. – Ezt kombináltuk a „gene drive" technológiával, ami gyakorlatilag a génvezérléses fajpusztítás módszerét alkalmazza.
A rovarok valódi ökoszisztémákba való kiengedésével kapcsolatos kockázatok miatt a kísérleteket egy londoni és egy olaszországi, nagy biztonságú laborban végezték.
A módosított szúnyogok elpusztították a nem génmódosított társaik populációit.
A hőmérséklet, a páratartalom, valamint a napkelte és napnyugta időzítése utánozta a környezetet Szaharától délre fekvő területeken. A szerzők szerint a maláriát hordozó szúnyogok populációja kevesebb, mint egy év alatt teljesen eltűnt.
Az, hogy valaha is alkalmazzák-e ezt a fajta „megoldási alternatívát" a való életben, egyelőre még vita tárgya. A most publikált tanulmány csak egy lehetséges megközelítést mutat be, de a kutatók szerint határozottan azt sugallja, hogy a módszer a vadonban is működhet.