Ezüstdarabok töredékeivel kereskedtek a bronz- és a vaskorban

Időszámításunk előtt a 11. század közepére datált Hacksilber-készlet, amelyet a Leon Levy-expedíció fedezett fel Ashkelonban

A tudósok rekonstruálták a Földközi-tenger keleti részének ezüstkereskedelmét egy olyan időszakban, amely magában foglalta a trójai háború, Róma megalapításának és a jeruzsálemi Salamon templom lerombolásának időszakát. Francia, izraeli és ausztrál tudósok és numizmatikusok csoportja geokémiai bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az érmék előtt ezüstkereskedelmet folytattak az egész Földközi-tengeren a késő bronz- és vaskorszakban. Ráadásul a kereslet-kínálat csak néha lassult.

Az ezüst a Földközi-tenger egész északkeleti részéről származott, egészen az Ibériai-félszigetig. A kutatók nagy pontosságú izotópos elemzéssel azonosították a vágott és hajlított ezüst darabok töredékeiből álló „Hacksilber-ben" talált öntvény ólomnyomok ércforrásait.

A Hacksilber szabálytalanul vágott ezüstdarabot jelent, beleértve a törött ezüstönteteket és ékszereket,

amelyek nemesfémként, súlyként vagy fizetőeszközként szolgáltak Levante történelmi földrajzi régiójának déli részén az időszámításunk előtt a negyedik századig a helyi és nemzetközi tranzakciók során.

Értékét úgy határozták meg, hogy standardizált súlyokkal együtt mérlegelték. A régió régészeti feltárásai arra utalnak, hogy általában kerámia edényekben tárolták őket, és valahonnan importálták, mivel a Levante területén nem volt fellelhető, bányászható ezüst.

Időszámításunk előtt a 11. század közepére datált Hacksilber-készlet, amelyet a Leon Levy-expedíció fedezett fel Ashkelonban Forrás: The Israel Museum, by Haim Gitler and © Israel Antiquities Authority, by Clara Amit

Már az érmék készítése előtt is nemzetközi kereskedelem folyt itt, és Hacksilber lehetett az egyik árucikkre cserélt másik árucikk

– mondta Dr. Liesel Gentelli, az École normale supérieure de Lyon kutatója a Goldschmidt geokémiai konferencián, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz. – Korábban a tudományos világ úgy vélte, hogy az ezüstkereskedelem a késő bronzkor végén, társadalmi összeomlást követően véget ért, de kutatásaink azt mutatják, hogy a cserék nem álltak le a déli Levante és az égei-tengeri világ között.

Hozzátette: a Földközi-tenger keleti részén élők kapcsolatban maradtak egymással, és valószínű, hogy az ezüstkereskedelem vagy a fosztogatás miatt áramlott a Levante régiójába.

A csapat 13 különböző helyszínről elemezte a vágott és hajlított ezüst darabok töredékeit, amelyek az időszámításunk előtt 1300 és 586 közötti időszakból származnak.

Eredményeiket ércmintákkal hasonlították össze, és kimutatták, hogy a Hacksilber nagy része a Dél-Égei-tengerről és a Balkánról származott (Macedónia, Trákia és Illíria területéről). Néhányról az is kiderült, hogy még messzebbről, Szardíniáról és Spanyolországból érkezett.

Néhány ezüstdarabban a tudósok szokatlanul magas réztartalmat fedeztek fel,

amiből arra következtettek, hogy azt valószínűleg hozzáadták a töredékekhez az ezüst hiányának pótlása végett.

Levante területéről származó Hacksilber Forrás: NumisBids

Az a tény, hogy a régióban talált összes ezüstöt importálni kellett, izgalmas lehetőségeket kínál a kereskedelmi útvonalak általánosabb vizsgálatára, valamint az ötvözetek használatának és preferenciáinak megismerésére a történelem ezen fontos időszakában

– mutatott rá Dr. Matthew Ponting, a Liverpooli Egyetem régészeti kutatója.

A szakemberek kiemelték azonban: nem hasonlíthatják azonban össze az ezüstkereskedelemre vonatkozó megállapításokat a konkrét történelmi eseményekkel, ám az elemzés megmutatta például a trójai háború előtt a Hacksilber-kereskedelem fontosságát.

Emellett a tanulmány feltárja azt a folyamatos és döntő gazdasági szerepet, amelyet Hacksilber játszott a bronz- és a vaskor gazdasági életében.