Díszes domborművet találtak a Hadrianus falához közeli római erődben

Az alkotás a 160–315 milliméteres és homokkőből készült

Az észak-angliai Vindolanda római erődben végzett ásatások során faragott kőből készült domborművet tártak fel a régészek, amely egy lovast vagy egy római istenséget ábrázol. Maga a Vindolanda (magyarul „fehér mező" vagy „fehér mocsár") egy római katonai tábor (castrum) volt, a Római Birodalom peremén, Britannia tartományban. A díszes kőfaragás Hadrianus-falától délre, egy Stanegate nevű főbb útvonal mentén található, amelyet gyalogosok és lovasok is használtak, és amit később, a harmadik század elején IV Gallorum equitata (más néven gallok negyedik serege) őrzött.

A domborművet a Vindolanda Trust szervezet által vezetett önkéntesek tárták fel még 2021 májusában, amely egy meztelen férfi alakot ábrázol, aki lándzsát tart a kezében és egy szamár vagy ló előtt áll. A civil felfedezők közül ketten, Richie Milor és David Goldwater épp a 4. századi épület belsejében, a Cavalry erőd közelében kutattak, amikor megtalálták a 160–315 milliméteres homokkőből készült alkotást.

Az alkotás a 160–315 milliméteres és homokkőből készült Forrás: Vindolanda Trust

Először csak a ló vagy szamár egyik lábát, majd a dombormű hegyes tetejét láttam meg

– mondta David Goldwater a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Egyszerűen csak örültünk ennek és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehettünk a felfedezésnek, ami valóban egy nagyon érzelmes pillanat volt.

Richie Milor hozzátette: „akár találunk valamit, akár nem, szeretünk eljönni erre a kutatási helyre, és úgymond játszani a mi kis szerepünket az itt zajló kutatásban, ám ennek az alaknak a megtalálása mindez valóban nagyon különlegessé tette."

Az ásatásokat felügyelő, kutatókból álló csapat tagjai most megpróbálják összerakni az eddig felderített nyomokat, hogy megállapítsák, kit reprezentálhat a faragás.

Az észak-angliai Vindolanda római erődben végzett ásatások során fedezték fel Forrás: Vindolanda Trust

A férfi meztelensége azt jelenti, hogy valószínűleg istenként tekintettek rá, nem pedig puszta lovasként

– mutatott rá Marta Alberti, régész. – Miután a bal karjában egy lándzsát is tart, ezt a háború istenének, Marsnak tulajdoníthatjuk. Ám ha ránézünk a fejére, akkor ott a két, szinte körkörös vonás szárnyként is azonosítható: ez Merkúr római istenséget is jelképezheti, aki eredetileg a kereskedelem istene volt, latin nevéből származik a merchant és a commerce szó is.

Hozzátette: a lovak és a szamarak ábrázolásukban gyakran társulnak Merkúrhoz, mint az utazók védelmezőjéhez.