Sokat javult a balatoni algahelyzet

A Balaton alkonyi látképe

Csökkent az algák látható jelenléte a Balatonban, és a remények szerint a hétvégi lehűlés tovább javít a helyzeten, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra - közölte Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos az MTI-vel csütörtökön.

Egységes adatbázist kellene létrehozni a kutatók számára

Emlékeztetett arra, már a 2019-es algavirágzás is figyelmeztető jel volt, hogy mélyebb és összehangoltabb Balaton-kutatásra van szükség, amelyhez meg kell teremteni a forrást is. A kutatás-fejlesztés fontos eleme lenne egy modern, naprakész monitoring rendszer kiépítése, valamint egy olyan közös adatbázis létrehozása, ahol minden kutató egy helyen és ingyen fér hozzá a témával kapcsolatos adatokhoz, eredményekhez - mondta.

A Sentinel-2 műhold felvétele a Balatonról, a vizfelületen látható smaragdzöld árnyalatokat, többek közt a tó kémiai összetétele és a tóban élő mintegy 2000 algafaj hozta létre Forrás: Wikimedia Commons/European Space Agency, ESA

Megjegyezte, hogy jelenleg több intézményben is foglalkoznak valamiféle Balaton-kutatással, és a kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban,

hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal.

Az azonban nem lehet kérdés, hogy a Balatonba kívülről esetlegesen bekerülő foszforterhelést minél részletesebben mérni és csökkenteni kell - szögezte le.

Ilyen látványt nyújt a Balaton a Fűzfői-öböl felől Forrás: Elter Tamás

A legsürgetőbbnek annak vizsgálatát nevezte, hogy a 35 éve létrehozott Kis-Balaton vízvédelmi rendszer be tudja-e még tölteni a funkcióját, vagy már annyi szerves anyaggal telítődött, ami nagyobb áradásoknál kockázatot jelenthet.

Az időjárás változása is hatással van az algavirágzásra

Két polgármester is arról számolt be az MTI-nek, hogy az elmúlt napokban olykor akár pár óra lefogása alatt nagy mennyiségű alga jelent meg a strandjaikon, ami kisebb szél hatására a partra sodródott, illetve eltűnt.

Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa az MTI megkeresésére elmondta: a jellemzően nyár elején, a vízfelszínen felbukkanó fonalas kékalga (Dolichospermum flos-aquae) a hét első felében nagyobb vízfelületeken is megjelent, főként a tó nyugati részében, azonban ezek nagy része azóta eltűnt.

A több mint 90 éves Balatoni Limnológiai Kutatóintézet archív fotója Forrás: Wikimedia Commons

A szerdai vízminták szerint Szigliget és Balatongyörök partjainál továbbra is jelen van. Ahol felbukkant, ott közvetlenül a vízfelszínen magas A-klorofill-értéket mértek, azonban a teljes vízoszlopot tekintve ezeken a helyeken is alacsony, megengedett határérték alatti az érték - mondta.

Ennek a felszínre úszó algafajnak az időjárástól függően dinamikusan változik a jelenléte:

szélmentes kánikulai napokon felbukkan, majd kisebb szelek, lehűlés hatására eltűnik - magyarázta a kutató.

A Balaton alkonyi látképe Forrás: Wikimedia Commons

Arról is beszámolt, hogy a szerdai vízmintákban már kimutatták a Balatonban 2019-ben nagyobb algavirágzást okozó fecskemoszatot és kék algafajt, de egyelőre csak elenyésző mennyiségben. Azt nem lehet előre megjósolni, és nagyban időjárásfüggő is, hogy okozhatnak-e problémát ezen a nyáron - tette hozzá.

(Forrás: MTI)