Már meghaladta a kétszázat az elmúlt másfél évben a magyar kutatók által publikált, magas szintű tudományos közlemények száma az új koronavírus témájában, de a munka nem állhat meg. A konferencián elhangzott:
Magyarország időben észlelte és jelezte a második járványhullám elindulását, ami annak köszönhető, hogy példaértékű összefogás alakult ki az országban a tudósok között.
A szakemberek mintegy másfél éve egy emberként küzdenek a járvány ellen, az emberek egészsége érdekében.
Az új tudományos információkat folyamatosan beépítettük a modellezésbe, így egyre pontosabb predikciók készültek
– mondta Prof. Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter a „Reakciók és tanulságok a tudományban" című előadásában, amellyel a pécsi konferenciát megnyitotta csütörtökön.
Kiemelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium Járvány-matematikai és Epidemiológiai Projektjét, amelynek a COVID-19 pandémia epidemiológiai elemzése a feladata, továbbá a terjedés matematikai modellezése, előrejelzések készítése annak érdekében, hogy a döntéshozóknak támogatást nyújtson az adatvezérelt, bizonyítékokon alapuló döntéshozatalban.
A projekt hazánkban egyedülálló és innovatív kezdeményezés abban, mert többféle, speciális kompetenciájú szakember munkáját ötvözi
– hangsúlyozta az innovációs és technológiai miniszter. – Multidiszciplináris csapatként páratlan tudáskombinációt volt képes létrehozni, és a járványügyi védekezés szolgálatába állítani.
Beszélt emellett többek között a plazmaterápia hatékonyságáról, a kórházi kezeléseknél alkalmazott Favipiravir tablettával kapcsolatos tapasztalatokról, a hazai lélegeztetőgép-fejlesztésekről, valamint az egészségipari támogatási programokról. A szakember hangsúlyozta: Magyarország önellátóvá vált a védekezéshez szükséges eszközök jelentős részéből.
A kutatók az egész napos, a COVID-dal kapcsolatos eredményekre fókuszáló konferencián hangsúlyozták: kemény időszak áll mögöttük, de tudják, hogy a munkájuknak még nincs vége, miközben az oltási kampányt mindenképpen folytatni kell.
A célunk a SARS-CoV-2 kórokozó jobb megismerése: a fertőzési és terjedési mechanizmus vizsgálatok, lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint hatékony gyógyszer és gyógymódok kifejlesztése
– mutatott rá a koronavírus kutatásokkal kapcsolatos laboratóriumi eredmények kapcsán Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus, a pécsi Szentágothai János Kutatóközpontban helyet kapott Nemzeti Virológiai Labor vezetője.
A hazai koronavírus kutatás legfontosabb irányai között említette:
Hozzávetőlegesen 450 ismert vagy újonnan szintetizált hatóanyag és egyéb vegyület, antitest tesztelése folyik a pécsi laborban, amiben több kutatóintézettel és kutatás-fejlesztési vállalattal dolgozunk együtt
– mutatott rá dr. Jakab Ferenc. – A fellelhető „gyógyszer kincs" újrahasznosítása kiemelten fontos, mert azonnal klinikai vizsgálatba vonható.
Elárulta azt is, az antivirális vizsgálatok során kiderítették, hogy az egyik leghatékonyabb vegyület az orrsprayben megtalálható azelasztin. Jakab professzor emlékezetetett:
az országban elsőként (a világ első 10 országa között) megszekvenálták a vírus genomját egy teljesen új, általuk optimalizált módszerrel.
Ahogy rámutatott, a hazai járványtani jelenségek utólagos megértése segít a főbb folyamatok feltárásában és a következő járványhullámok kezelésében.
A szakemberek emlékeztettek rá, hogy amikor kitört az új koronavírus-járvány a világon, az emberiségnek semmiféle gyógyszere nem volt ellene. Jelenleg is folynak a kutatások és kísérletek, ám ezek közös jellemzője, hogy ezt valahol, valamikor embereken is ki kell próbálni. A hatóanyag emberen történő alkalmazására azonban csak szigorú előírások szerint lefolytatott laboratóriumi és állatkísérletek (preklinikai vizsgálatok) után kerülhet sor.
A COVID-19 világjárvány során klinikai vizsgálatok keretében lehetett csak a még nem engedélyezett COVID-ellenes gyógyszereket nagyobb embercsoportoknak, ingyenesen eljuttatni
– vázolta Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora előadásában, amelyben a koronavírus kutatásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokat helyezte a fókuszba. – A tudományos cél itt másodlagossá válik.
A perspektívák kapcsán elmondta, hogy a „járványhullámok" lezajlása után ma már csökken a bevonható betegek száma, Kínában és hazánkban több vizsgálat emiatt hiúsult meg.
Verseny indult az egyes országok között: hasonló vizsgálatok zajlanak szomszédos országokban anélkül, hogy azok tudnának egymásról.
A professzor elárulta, hogy a Pécsi Tudományegyetem is tagja az úgynevezett HECRIN Konzorciumnak (Hungarian European Clinical Research Infrastructure Network, egy nemzeti kutatási hálózat akadémiai indíttatású klinikai vizsgálatok támogatására), amely támogatást nyújt a magyar szakemberek által kezdeményezett klinikai kutatások nemzetközivé tételéhez, továbbá bevonja hazánkat más európai országok klinikai kutatásaiba.
A humán klinikai vizsgálatok eredményei jelentős hatással vannak a klinikai orvostudomány fejlődésére. Céljuk a gyógyszeres terápia fejlődése, egyre hatásosabb és biztonságosabb gyógyszerek kifejlesztése.