Ötezer éve élt vadászó-gyűjtögető lehetett a pestis első áldozata

A felfedezéssel 2 ezer évvel korábbra tolhatják ki a pestis felbukkanásának idejét

Körülbelül ötezer évvel ezelőtt Észak-Európában egy fiatal férfit temettek el a lettországi Riņņukalns nevű régióban. Mint az a közelmúltban kiderült, a férfit Yersinia pestis legkorábbi, ismert törzse fertőzte meg; ez a baktérium okozta a fekete halál néven is emlegetett járványt, amely a középkori Európában pusztított. Ez a pestis kutatóinak valaha talált, legrégebbi esete.

A Cell tudományos szaklapban publikált, új tanulmány szerint a fertőző baktérium törzse körülbelül 2000 évvel korábban jelent meg, mint azt a tudósok korábban gondolták. A fekete pestis az 1300-as években söpört végig Európán, és óvatos becslések szerint a lakosság felét pusztította el. A későbbi járványhullámok évszázadokon át, rendszeresen visszatértek, és milliók halálát okozták. Ám a tudomány még mindig nem egészen biztos abban, hogy mikor jelent meg a kórokozó először az emberekben.

A pestisjárvány sorra szedte az áldozatait a középkorban Forrás: Pinterest

Úgy tűnik, hogy ez a baktérium elég régóta létezik

– mondta Ben Krause-Kyora, a tanulmány társszerzője, a németországi Kieli Egyetem ősi DNS-laboratóriumának vezetője az ABC News-nak, amit a ZMEScience online tudományos portál idéz. – Eddig ez az 5 ezer éve meghalt vadászó-gyűjtögető lehet a legkorábbi, azonosított pestis áldozatunk, akit valószínűleg rágcsáló harapott meg, és így kapta el az elsődleges fertőzést.

A most vizsgált férfi 20-30 éves lehetett, lelete az RV 2039 jelet kapta. Csontvázát egy másik személyével együtt 1875-ben tárta fel először egy régész a mai Lettország területén, a Salaca folyó mellett fekvő Rinnukalnsnál, ahol a vadászó-gyűjtögető közösségek nyomaira bukkantak.

A maradványok a második világháború alatt eltűntek, és csak 2011-ben kerültek elő egy német gyűjtőnél, Rudolph Virchownál.

Ekkoriban újabb feltárás kezdődött az eredeti helyszínen, amelynek során további két személy, egy tinédzser és a férfi csontvázára bukkantak. A szakemberek ekkor még nem sokat tudtak genetikai felépítésükről vagy a fertőző betegségekről, amelyekkel találkoztak. Ennek kiderítésére Krause-Kyora és csapata

mintákat vett a négy vadászgyűjtő fogából és csontjából, abban a reményben, hogy genomjukat szekvenálni tudják.

A felfedezéssel 2 ezer évvel korábbra tolhatják ki a pestis felbukkanásának idejét Forrás: DOMINIK GÖLDNER, BGAEU, BERLIN

Megvizsgálták a genomiális szekvenciájukat baktériumok és vírusok szempontjából is. Meglepődtek azonban, amikor az RV 2039-ben észlelték a Yersinia pestis kórokozót. A szakértők rekonstruálták a az ősi törzs genomját, és a baktérium más változataival is összevetették. Úgy tűnik, a típus a legkorábbi ismert törzs, amely egy hétezer éve megjelent ághoz tartozik.

Lehet, hogy elődjétől, a skarlátlázhoz hasonló betegséget okozó Yersinia pseudotuberculosis elszakadása után alakult ki

– mutatott rá Krause-Kyora. – Az ősi törzsből több fontos gén is hiányzott, többek között az is, amely lehetővé teszi, hogy a bolhák hordozói legyenek, ami fontos különbség a középkori változatához képest.

A kutatók szerint a férfi akkor fertőződhetett meg, miután egy, a baktériumot hordozó rágcsáló megharapta. Miután a Yersinia pestist RV 2039 véráramában mutatták ki, ez azt jelenti, hogy a beteg valószínűleg a fertőzésbe halt bele.

Annak a ténye, hogy a kórokozót csak egyetlen embernél azonosították, a szakemberek szerint azt jelentheti, hogy a Yersinia pestis ezen változata valószínűleg kevésbé lehetett fertőző, mint a későbbi törzsek.