Valami egészen különös dolog történik a szitakötők szárnyaival

A díszes rovarok megpróbálnak az egyre forróbb klímához alkalmazkodni, ez az evolúciós kényszerlépés azonban nem várt problémákhoz vezet.

A globális átlaghőmérséklet emelkedésével kreatívabbnak kell lennünk, hogy le tudjuk hűteni magunkat. Egyesek medencét építenek a kertjükben, hogy ott hűsöljenek, míg mások a légkondicionálóra esküsznek. Az állatvilág is próbálkozik a maga módján, a szitakötők például sötétebb szárnymintázatuk eltüntetésével igyekeznek túlélni az egyre gyakoribbá váló forró időszakokat. A stratégiával azonban akad egy hatalmas gond, ami akár a rovarcsoport vesztét is okozhatja.

A szitakötők szárnyain sötétes színű díszítő minták figyelhetők meg, amelyek fajonként, sőt, olykor egyedenként is eltérőek lehetnek, céljuk pedig az, hogy felhívják a nőstények figyelmét, és elijesszék a riválisokat. Értelemszerűen minél sötétebb, élénkebb a mintázat, a hímek annál sikeresebbnek számítanak.

Csakhogy a sötétebb szárnyszínnek komoly ára van: „szívja" magába a hőt, ami akár 2 Celsius-fokkal is megemelheti a rovar testhőmérsékletét.

A túlmelegedés roncsolja a szárnyszöveteket és csökkenti a védekezőképességet.

Forrás: Stvorecz Adrián

A PNAS című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői arra voltak kíváncsiak, a szitakötők milyen evolúciós választ adnak a szó szerint egyre égetőbb problémára. A kutatók 319 szitakötő-fajt tartalmazó adatbázist hoztak létre, és fényképek, valamint ismert klímaadatok felhasználásával vizsgálták a különböző fajok szárnyainak díszítettségét. Ezt követően 10 faj közel 3000 hím egyedének szárny pigmentációját vetették össze, figyelembe véve, hogy a vizsgált ízeltlábúak milyen éghajlaton élnek. Az adatbázis 14 éves (2005 és 2019 közötti) időszakot ölelt fel, ami lehetőséget biztosított a szakértőknek arra, hogy hosszú távon is nyomon kövessék az adott faj szárnymintázatának változásait.

Az eredmények alapján egyértelművé vált, hogy ugyanazon faj esetében a melegebb klímán élő hímek szárnya fakóbb, mint a hűvösebb térségekben lakóké, és az emelkedő globális átlaghőmérséklet hatására a szárnyakban egyre kevesebb színanyag képződik.

A kutatócsoport előrejelzései alapján ez a tendencia egészen 2070-ig folytatódni fog.

Forrás: Stvorecz Adrián

A nemek között azonban vannak eltérések; úgy tűnik, a klímaváltozás nincs hatással a nőstények szárnymintázatára. Ennek okát egyelőre nem sikerült feltérképezni.

Az viszont egyre biztosabbnak látszik, hogy a szárnyak díszítettségének drasztikus megváltozása miatt a nőstények idővel nem fogják felismerni hím fajtársaikat, ami akár a párosodás ellehetetlenüléséhez is vezethet.

A tudósok még nem tudják megmondani, a pigmentáció változásának milyen további hosszú távú hatásai lehetnek, ezért a kutatás folytatódik.